Katasztrófaturistákat csábítanak pózolós fényképeszkedésre az ilyen, és ehhez hasonló, hirtelen beomló díszkő alatti kátyúk.

 

Kevésbé mókás, ha az autóval éppen villámgyorsan egy várva-várt, szabad parkolóhelyre tolatunk be és későn vesszük észre a féltengelytörő Fekete Lyukat.  

Ezek a képek Belső-Erzsébetvárosban, a Síp utcában készültek néhány héttel ezelőtt.

Azóta természetesen az úthibát kijavították és külvárosban is bőven lehet kátyúra futni (azért ott kisebb a csatázás a parkolóhelyért, így nehezebb kapkodva benézni az efféle "taposóaknákat") de még ha csak ez lenne a fő gond a belvárosi autózással!

 

Előzmények

Közvetlenül a rendszerváltás előtt, az 1980-as években megindult Budapest lélekszámának a csökkenése. A kétmilliós főváros lakosainak száma 2010-re egymillió-hétszázezerre apadt. Az elvándorlás mértéke százalékokban sem elhanyagolható. Háromszázezer ember ráadásul hazánk második legnagyobb városának, Debrecen lélekszámának a másfélszerese.

Az elszivárgó lakosságot zömében a Pest megyei agglomeráció szívta fel. Majd a zöldbe kitelepült, zömében fiatal középosztálybeliek rádöbbentek, hogy nem is olyan nagyon móka-kacagás órák hosszat araszolni a dugóban, illetve miután a gyerekek kinőtték a bölcsit és az ovit, a kitartóbbaknál az általános iskola alsó tagozatát, majd erősebb sulit kerestek a csemetének, elindult a visszaszivárgás a fővárosba.

Zömében a tágabb értelembe vett budapesti belvárosba. Mindennek megágyazott a belvárosi életminőség javulása. Például a kilencvenes években még katasztrofális, az utcákat ellepő kutyaürüléket is egyre inkább begyűjtik a gazdik. Emellett, részben a közterületi térfigyelő kameráknak köszönhetően a bűnözési statisztikák is javultak.

A tömbrehabilitációs projektek, különösen a Józsefvárosban egy dzsentrifikációs folyamatot indítottak el. A szegényebb lakosságot jellemzően fiatal, magasabb jövedelműek kezdték leváltani. Például a Józsefvárost a rendszerváltás környékén olyannyira elgettósodottnak tartották, hogy akkoriban a lakást akár vásárolni, akár bérelni vágyók körében közhelyszámba ment az apróhirdetésekben az alábbi fordulat: „Bárhol, kivéve a VIII. kerületben”.

Holott akár a Józsefváros, akár a Ferencváros, vagy az Erzsébetváros már akkor is jóval differenciáltabbnak számított. Manapság meg pláne. Különösen a Nagykörúton belüli ingatlanok értékelődtek fel, gondoljunk csak a Nyócker Palotanegyedére.

És itt jutottunk el odáig, hogy a belső kerületekbe költözőknél alapnak számított a személyautó fenntartása. Ráadásul az elmúlt néhány évben több évtizednyi tendencia is megfordult: az addig folyamatosan növekedő üzemanyagárak csökkenni kezdtek. Az egyébként is növekedő gépkocsiállománynak ez újabb löketet adott.

Minderre az ott ügyet intézők, moziba, színházba járók, árut szállító nem helyi lakosok is rátesznek egy lapáttal (pontosabban: elvesznek jó néhány parkolóhelynyivel).

Ugyan az új építésű háztömböknek már kötelező teremgarázst építeni (ami meglehetősen szűk körben váltható meg egyéb úton), ám új építés kevés (szerintem nagyon helyesen, hisz a belváros varázsát pontosan a XI-XX. század fordulóján épült bérházak adják). Fizetős teremgarázsból és parkolóként hasznosított foghíjtelekből sincs túl sok, ráadásul ez is költségnövelő.

Aki az utcán kénytelen parkolni, olykor háromszor meggondolja, hogy autóval induljon el, féltve az épületéhez közeli parkolóhelyet. Az autó meg ugye olyan dolog, hogy önmagában az idő múlásával is jelentősen veszít az értékéből. Magyarán: ha keveset használjuk: akkor még inkább kidobott pénz.

Arról nem is beszélve, hogy ha bármilyen okból nincs bejelentett lakcímünk az adott kerületben, vagy nem mi vagyunk a kocsinak hivatalosan az üzembentartója,  akkor a borsos belvárosi parkolási díjak mellett (ráadásul nem is állhatunk ott vég nélkül) rámegy a gatyánk. Pláne, hogy hétköznap a körúton belül nem is este 6-ig, hanem 8-ig kell fizetni.

Kb. itt tartunk most

Tulajdonképpen csak azoknak a belvárosban élőknek éri meg az autózás, akiknek az épületükben van mélygarázs és céges autót használnak, így végső soron az sem gond, ha nem tudnak mindenhová kocsival menni, nem a saját zsebük bánja, hogy álltában is avul a vas. Hisz potya üzemanyagos és fenntartási költségű céges autó ide, vagy oda, hétvégén este a Király utcában, a londoni Oxford streetnel is lassabban hömpölygő, taxiktól sárgálló forgalomban kinek van kedve araszolni? No de hát lássuk be, hogy nem széles néptömegekről beszélünk a mélygarázsos-céges autósok esetében, hanem azon magas középosztálybeliek szűk rétegéről, akik minimum középvezetők egy multinál, vagy a közszférában legalább minisztériumi osztályvezetők.

Mellettük egy másik, szintén nem túl népes tábor számára biztosított a gondtalan kocsikázás a belvárosban: a zöldtáblás villany-, és hibridautósoké, az „új rokkantmatricás szlovák tábláké”, akik bárhol és bármeddig parkolhatnak ingyen. Az már egy külön történet, hogy például egy több száz lóerős, villanymotorral is felszerelt hibrid Mercedes átlagos használat mellett több károsanyagot bocsát ki, mint egy Suzuki Swift. A villanyautók alapmodelljei sem éppen filléresek, tehát ez sem a tömegek passziója.

Ígéretes kezdeményezés

A zöld tábla előnyeit kihasználva az "autós bubi", a Green Go cég próbálkozik a belvárosi létet áramhajtású közösségi autókkal megkönnyíteni. A kis Volkswagen E Up-ok méretüknek és az egyszerű geometriájuknak, valamint a tolatóradarnak köszönhetően könnyen parkolhatónak tűnnek (arról se feledkezzünk meg, hogy pláne azoknak, akiknek nincs napi autóvezetői rutinjuk, a kicentizett helyeken a belvárosi parkolás is komoly kihívás, volt már olyan, szemre valóban tetszetős, tolatóradar-mentes kocsim, amelyiknek a formatervezője belehalt a szépségbe, én pedig több éves rutinnal is megszenvedtem a parkokást a centizős szitukban) és a magánszemélyeknek havi 990 forintos "előfizetés", valamint a perc alapú, és üzemanyagköltség-mentes bérlés is vonzónak tűnik, azonban a tömeges használat még messze nem érte el a bubis bringák szintjét.

Minden tiszteletem, hogy elindult egy ilyen környezetkímélő, jövőbe mutató vállalkozás, de azért a 80 forintos (magánszemélyeknek ennyi) percdíjjal osztva-szorozva még távolról sem a szegényember közösségi villanyautói a Green Go kis villanyfolcijai. Dadus Marika néni sem fog E-Up-pal napi szinten begurulni a metró megállótól a bölcsiig. Másrészt pedig a kicentizett töltöttség mellett talán célszerű volna a flottát hibrid autókkal is bővíteni, így a felhasználó eldönthetné, hogy belecsorgat-e 4-5 liter benyát, hogy ha neaddjisten lemerülne az akku, még meg tudja járni a városszéli bevásárlóközpontot.

Pillanatnyilag

 

El kell fogadni, hogy a belvárosi lét inkább autómentes. Akad, akiknek mindez magától értetődő: környezettudatosan, szándékosan választják ezt az életformát. Tömegközlekedéssel, kerékpárral, gyalog ki tudják váltani a kocsit. A heti hipermarketes nagybevásárlás opciója pedig az internetes rendelés.

Akik viszont nem tudják mellőzni az autós életformát: készüljenek fel arra, hogy az nem kimondottan belvárosbarát. Ha nincs vészmegoldásként a közelben mélygarázs, akkor olykor igeőrlő negyed-, sőt fél órákat is körözhetünk parkolóhelyet keresve.

Például beteg gyereket az ügyeletből hazaszállítva mindez nem éppen felemelő érzés, pláne ha közben még egy olyan autósturista utasával is meg kell küzdeni, aki a testével  védelmezi a részünkről már egy körrel korábban kinézett, megüresedett parkolóhelyet (csak mivel az egyirányú utcában mögöttünk is torlódtak az autók, kénytelenek voltunk még egyet körözni a legközelebbi mellékutcán jobbra, majd két újabb jobbost megtéve, hogy visszatérjünk a Szent Üres Parkolóhelyig, ugyanis hiába láttuk, hogy egy autó éppen ki akar állni, de kiszólt a sofőr, hogy még a dohányboltban cigit/kisboltban tejet, vagy bármi mást vásárló utasára vár, ami vagy 15 másodperc, vagy 5 perc, ő sem tudhatja), és egyikünk, másikunk vagy rosszabbik esetben mindkettőnk pocsék angoljával tolhatjuk a szájkaratét, hogy:

"Jang lédi/dzsentlmen, Áj szí disz párkingplész van cirkl ögő, bat Áj hev tu méjk van mór törn in tú mór sztrít, bikóz of a trafik dzsem after mí in dis van véj sztrít. Plasz Áj em dö lokál rezidens wit szik kid in máj vijekl!"   

Címkék: autó elektromos autó belváros