Egyre jobb lesz irodában dolgozni
Hiába drágulnak az irodák, a munkaadók kifizetik a díjat, és a fizetésekhez, juttatásokhoz sem nyúlnak, mert szeretnék megtartani a munkaerőt.
Nem kerül veszélybe a dolgozók fizetése, hiába drágul ütemesen az irodabérleti díj Magyarország több nagyvárosában és persze Budapesten. A munkaadók egyre nagyobb aránya ugyanis megfelelő és kellemes munkakörnyezetet akar adni és a juttatásokhoz nem nyúl, sőt, inkább javítja a feltételeket. Legalábbis így látja az összes jelentős ingatlantanácsadó cég, köztük a CBRE is, amely a minap közölt egy erről szóló összefoglalót.
Angyalföldön egyre több az új iroda, ez a szép eladó lakás is ott van. Több infóért kattints a képre!
A korábbi évekkel ellentétben, amikor az irodapiacon néhány tízezer négyzetméternyi új iroda épült, 2018-ban akár 260-280 ezer négyzetméter új irodaterület is elkészülhet Budapesten és a lendület 2019-ben is kitart: további 250 ezer négyzetméter épülhet. Van is rá kereslet, hiszen az elmúlt években az üresen álló terület aránya történelmi mélypontja körüli szintre (7,5%) esett vissza, és a vállalatok is folyamatosan terjeszkednek, így nem meglepő, hogy az idén elkészülő irodaházak 60 százaléka már előbérletben elkelt.
A CBRE számításai szerint az A-kategóriás irodaházak építési költségei az elmúlt két év alatt 26 százalékkal nőttek, ezen belül a munkaerő költsége 40 százalékot drágult. A jelenlegi épületek átlagos, 13-14 eurós négyzetméterenkénti díjával szemben az új irodaházaknál a bérleti díj már 15-15,5 euró körül van.
Dél-Budán nagyon fejlődik az irodapiac. Kőérberek környékén ilyen eladó lakásokat találhatnak. Több infóért kattints a képre!
Az inflációs nyomás a CBRE előrejelzése szerint továbbra is jelen lesz az ingatlanpiacon, lassulás nem várható, hiszen nem csak az irodapiacra jellemzők a hatalmas fejlesztések: a lakóingatlanok építése és az állami, infrastrukturális beruházások is óriási kapacitásokat kötnek le az építőiparban – ez pedig a munkaerő és az alapanyagok árának további emelkedését vetíti maga elé, miközben a magyar építőipar teljesítőképessége véges.
A magyarországi ingatlanpiacot nem csak a bérlők és a fejlesztők kereslet-kínálat dinamikája határozza meg, de jelentős a befektetői érdeklődés is. 2017 újabb rekordévet hozott a közel 1,78 milliárd eurós forgalmával, amiből 36 százalékos piaci részesedést tudnak magukénak a magyar ingatlanalapok. Ez köszönhető annak, hogy a hazai befektetők érdemben növelték az átlagos tranzakcióméretüket, azaz egyre nagyobb értékű ingatlanokba fektetik ügyfeleik pénzét.
Szépen felújított eladó lakás a Palotanegyedben, közel sok irodaházhoz. Több infóért kattints a képre!
Közép-Európában a magyar befektetési piac nőtt a legdinamikusabban a mélypontnak számító 2012 óta – mintegy évi 70%-kal, szemben a régió évi 26%-os bővülésével. Ennek oka a vonzó ár-érték arány, ami a korábbi években kevésbé aktív német nyíltvégű alapokat és a jelentős tőkét mozgató brit és kínai befektetőket is vonzza.
“Az első osztályú ingatlanok hozama ma 6 százalékon áll Budapesten, az elmúlt másfél év jelentős hozamcsökkenése után. A budapesti és a szomszédos prágai és varsói irodapiac közötti árkülönbség miatt a magyar főváros vonzó a befektetőknek, reálértéket és reálhozamot kínálva, a jövőbeni értéknövekedés mellett – minden ingatlanpiaci szektorban.” - mondta Tim O’Sullivan, a CBRE tőkepiaci főigazgatója. ”Ez érdemi elmozdulás a tavalyi 2 000 – 2 500 euró/m2 szinthez képest, de még mindig lényegesen olcsóbb beszállást biztosít a befektetőknek, mint Prága vagy Varsó.”
