Tényleg rendszerváltás kell, ha kondenzációs kazánt akarok?
Aki már megfelelően körbeszigetelte a házát, azaz lecserélte a nyílászárókat, szigetelte a külső homlokzatot és a tetőt is ellátta szigeteléssel, annak a fejében könnyen megfordulhat, hogy idén fűtését korszerűsítse. Ami nem is rossz ötlet tekintve, hogy kondenzációs kazánnal megközelítőleg 20%-os energia megtakarítást lehet elérni a nemrég még legmodernebbeknek mondott turbó kazánokhoz képest.
Gyönyörűen felújított lakás kondenzációs kazánnal a VII. kerületben
Még több képért kattints a fotóra!
Ennek fejében viszont az áruk is megközelítőleg dupla akkora, de a megtakarításnak köszönhetően ez viszonylag gyorsan meg is térül. Azaz megtérülne, ha a kazánnal együtt nem kellene még egy csomó mindent lecserélni.
Sokan biztos legyintenek erre a kijelentésre, mondván, csak annak kell lecserélnie az egész rendszert, aki eddig konvektorral vagy minimum 20-30 éves kazánnal fűtött, de sajnos nem így van. Egy kondenzációs kazán csere mindennel együtt akár 1 millió forintba is kerülhet, még akkor is, ha eddig egy maximum 10 éves turbó kazánnal fűtöttünk, a megtérülési idő pedig így már igencsak hosszúra nyúlhat.
Van azonban egy jó hírünk: a kazáncsere nem kötelező! Annak azonban, akinek épp most romlott el a kazánja nagyon mélyen kell a zsebébe nyúlnia, hiszen 2016. július 1. óta már a lakásokban is csak kondenzációs kazánokat lehet üzembe helyezni. De nézzük, mi is szükséges egy kazáncseréhez, és mikből tevődik össze ez a hihetetlenül magas összeg.
Csodás felújított otthon kondenzációs kazánnal a IX. kerületben
Még több képért kattints a fotóra!
Bürokrácia
Ami veszélyes, ahhoz általában engedély kell, márpedig egy kazán lecserélése kifejezetten veszélyes munkálatnak mondható, amit csak szakember végezhet. Így a kazán árán kívül már is ott van a munkadíj, és akkor még magáról az engedélyeztetési eljárásnak a költségéről nem is beszéltünk. Az engedélyeztetéshez pedig szükség van a kéményseprő szakvéleményére és egy hivatalosan felülvizsgált és engedélyezett gáztervre.
A gáztervet kizárólag mérnök készítheti el, aki a meglévő fűtési rendszer sajátosságai, a fűtendő helyiségek nagysága, a szigetelés és egyéb paraméterek alapján határozza meg, hogy milyen teljesítményű kazánra van szükségünk, illetve a kazáncserén kívül milyen módosításokat kell még a meglévő fűtésrendszeren végrehajtani.
A gázterv alapján már tudjuk, hogy mekkora teljesítményű kazánt kell vásárolnunk, azonban még így is többféle készülék közül választhatunk. A választáshoz nem árt szakértő véleményét is kikérni, de fontos, hogy figyeljünk a garanciális feltételekre és a szervizháttérre is.
Mindezeken felül pedig szükségünk lesz egy EPH jegyzőkönyvre (érintésvédelmi jegyzőkönyvre) is, ami garantálja, hogy készülékünk nemcsak gáz üzembiztonság, hanem villamos biztonság szempontjából is megfelelő hálózatra kerül bekötésre. Ehhez természetesen szükség lehet a villamoshálózaton történő módosításokra, ezért először egy villanyszerelővel is konzultálnunk kell.
A cseréhez tehát összesen 6 szakemberre lesz szükségünk: az épületgépész mérnökre, aki elkészíti a gáztervet, a kéményseprőre, aki kiad egy szakvéleményt, a gázkivitelezőre, aki beszereli a kazánt és az egyéb szükséges szereléseket is elvégzi, a villanyszerelőre, aki kiadja az EPH jegyzőkönyvet, a kazán forgalmazója által meghatározott szervizes szakemberre, ugyanis egyedül ő üzemelheti be a készüléket, valamint a gázszolgáltató egy alkalmazottjára, aki által megtörténik a hatósági átvétel. Ezekért a szolgáltatásokért természetesen fizetni kell, és ehhez adódnak még hozzá az engedélyeztetés költségei.
Kondenzációs kazán és napelemes melegvíz rásegítés egy XIII. kerületi lakásban
Még több képért kattints a fotóra!
Megúszhatjuk-e a gázterv készítését?
Igen. Nem minden esetben van ugyanis szükség gáztervre, lehetőség van egyszerűsített gázkészülék cserére is, melyhez azonban számtalan feltételnek kell megfelelni. Az egyszerűsített gázkészülék csere feltételeit a 11/2013. (III.21.) NGM rendelet 6. §-a szabályozza az alábbiak szerint:
6.§ (1) Meglévő gázfogyasztó készülék cseréje egyszerűsített eljárással az alábbi feltételek egyidejű fennállása esetén végezhető:
- a) az új készülék legfeljebb 36 kW hőterhelésű,
- b) az új készülék hőterhelése nem nagyobb a meglévő készülék hőterhelésénél,
- c) a készülékcsere nem jár a fogyasztói gázvezeték cseréjével, átalakításával,
- d) az új készülék besorolása:
- da) megegyezik a meglévő készülék besorolásával, a készülék elhelyezése a létesítéskor érvényes műszaki biztonsági feltételeknek változatlanul megfelel, továbbá kéménybe kötött készülék esetében az új gázfogyasztó készülék csak olyan egyedi, önálló égéstermék elvezető berendezésbe csatlakozik, ami megfelel az új gázfogyasztó készülék gyártója által előírt követelményeknek; a kéményseprő-ipari közszolgáltató megfelelő minősítésű nyilatkozata rendelkezésre áll arról az égéstermék-elvezető rendszerről, amelyhez az új készülék csatlakozik, vagy
- db) ha az új készüléket kizárólag a készülék részeként tanúsított égéstermék-elvezető és égési levegő hozzávezető rendszer elemeivel, a készülék gyártójának utasítása alapján szerelik, és a helyiséglevegőtől független üzemmódban helyezik üzembe.
(2) Az egyszerűsített gázkészülék cserét kizárólag az illetékes földgázelosztó, pébégáz fogyasztó készülékek esetében a pébégáz forgalmazó minőségirányítási rendszerében előírtak alapján feljogosított gázszerelő végezheti.
A rendszer átalakításának költségei
Mindezek után pedig számolnunk kell azzal a költséggel, ami meglévő fűtésrendszerünk egyes elemeinek, vagy akár az egész rendszernek a lecserélésével jár. Ezek a következők lehetnek:
Új béléscső a kéménybe: Miért van erre szükség? Azért mert a kondenzációs kazán működése során keletkező füstgáz erősen savas kémhatású, ami szétmarja a hagyományos béléscsövet, ezért PPS vagy PPS/ALU kéménybélésre lesz szükség.
A fűtési- és melegvíz hálózat és a kazán közötti csatlakozási pontok átalakításának költsége: legtöbbször erre is szükség van, mert eltérőek a csonkok.
Kondenzációs szifon beszerelése: Miért van erre szükség? A kondenzációs kazánoknál ún. kondenzvíz is keletkezik, melyet el kell vezetni. A kondenzvíz bármilyen csatornahálózatba elvezethető, de ehhez szükség van egy megfelelő lejtést biztosító kondenzációs szifonra is.
Időjárásfüggő szabályozó vagy nagyobb radiátorok: A kondenzáció csak akkor tud megvalósulni, ha a kazán kis teljesítménnyel működik. Ugyanis, ha a kazán túl nagy teljesítménnyel fűt, akkor a keletkező égéstermék hőmérséklete annyira magas lesz, hogy a pára nem tud a készüléken belül lecsapódni. Ilyenkor a kondenzációs kazán gyakorlatilag hagyományos kazánként üzemel, és egy fillért sem tudunk vele megspórolni. Ahhoz, hogy megfelelően működhessen minél nagyobb felületű hőleadókra van szükség. Ennek a feltételnek tökéletesen megfelel a padlófűtés és a falfűtés, a radiátorokat azonban elképzelhető, hogy nagyobbra kell cseréltetni. (Bár Magyarországon általában jellemző, hogy a legtöbb háztartásban a radiátorokat alapból túlméretezték.) Illetve radiátoros fűtésnél megoldás lehet még az időjárásfüggő szabályozó beszereltetése, ami egy külső-hőmérséklet érzékelő segítségével vezérli a kazánt.
Kondenzációs kazán és a szén-monoxid
A kondenzációs kazán mindamellett, hogy energiatakarékos és a környezetet is kevésbé szennyezi, azzal az előnyös tulajdonsággal is rendelkezik, hogy működése során egyáltalán nem keletkezik szén-monoxid, így használata biztonságos is.
Átlagárak! Mielőtt vásárolsz (X)
