Egy fedél, több generáció - építési tippek, szempontok

A dráguló építési, megélhetési és energiaköltségek miatt megint előtérbe kerülnek a többgenerációs házak. Sorozatunk első részében a tervezés szempontjait nézzük át.

A fiatalok kirepülése után nagy lett az egyébként sem kicsi, emeletes családi ház? Adjuk el a mostani áron? Egyáltalán, ki vesz ma ilyet? Akkor inkább használjuk fel, de okosan! Ismerős helyzet, de megoldása sok előkészületet kíván.

Jó, ha tervező is lakozik bennünk, de legalábbis van ilyen szakember az ismeretségi körünkben. Sok múlik rajta, mindegy, hogy új többgenerációs házról vagy átalakítandó, bővítendő kockaházról van szó. Tudtad például, hogy két generáció kényelmes elhelyezéséhez legalább 130-140 négyzetméter lakóteret adó épület szükséges, három családnak ehhez további 60-80 négyzetméterrel több kell.

Akkor járunk el helyesen, ha hagyjuk, hogy az építész megismerje a családunk habitusát. Fontos még a tervezési program összeállítása. Tudni kell, hogy mit szeretnének, mert ha határozott elképzelésünk van, könnyebb formába önteni az igényeket, mintha állandóan változtatjuk azokat.

Természetesen lényeges, hogy minden családtagnak legyen egy zuga, ahová el tud bújni, ha pihenni akar, vagy magányra vágyik, vagy netán feszültség van közöttük. Éppen ezért minden lakást külön bejárattal célszerű megtervezni, de a közös tér felé összeköthető legyen. Jó tehát, ha van egy nagyobb közös tér, ahol elfér az egész, nagycsalád. Fontos még a rugalmasság is, azaz a ház alakítható legyen, ha változás áll be, például ha gyerek születik, vagy ha megürül egy helyiség.

Sokakban felmerül a kérdés: többgenerációs megoldásként új házat építsünk, vagy egy nagyméretű használt átalakításában gondolkodjunk. Mindkettőnek vannak előnyei és hátrányai. Ha valaki saját álmát szeretné megvalósítani akkor feltétlenül újat építsen. Tegyen így az is, aki például passzív házban gondolkodik, egy meglévő épületet sokkal nehezebb és időnként költségesebb átalakítani ilyenné. A használt ház is alkalmas lehet és általában olcsóbb megoldás, mint az új ház építése. Előnye még a meglévő épületnek, hogy az építtető jobban el tudja képzelni jövendőbeli otthonát és egyből beindul a fantáziája.

Tervezési költségek

A tervezés végszámlája függ az épület elhelyezkedésétől, méretétől, felszereltségétől és bonyolultságától. Sőt attól is, hogy a megrendelő milyen tervet kér: látványtervet, kiviteli tervet vagy engedélytervet. A legelterjedtebb hogy engedélytervet kérnek. Sok félreértést tisztáz, ha készül kiviteli terv is. Az árát meg lehet spórolni például a pontos anyagkiíráson, sőt a rendszerek összhangját is ezzel lehet egyszerűsíteni. Szinkronba kell hozni az átalakításnál az épületgépészetet, az elektromos rendszereket, illetve a statikára is figyelni kell, a bontás ugyanis sokszor elengedhetetlen. Ez mind növeli a költségeket. Ha például úgy döntenek az építtetők kivitelezés közben, hogy egy ajtót áthelyeznek, akkor új áthidalót kell beépíteni. Ez azonban érintheti a villanykapcsolót és annak vezetékét illetve a fűtési alrendszert is. Egy átlagos felszereltségű és szerkezetű, 130-140 négyzetméteres családi ház engedélyezési tervezési díja 300-400 ezer forint (a kamarai díjszabás a bekerülési költség 1,5%-a), a kiviteli terv 800-900 ezer forint, (a kamarai díjszabás a bekerülési költség 3,5 %-a.)