Egyenetlenül, de pörög a lakásépítés
A Központi Statisztikai Hivatal első féléves jelentéséből legalábbis ez derül ki.
Az egyenetlenség elég látványos: a legnagyobb nyertesek a vidéki nagyvárosok, Budapesten is pörög az újépítés, ellenben a községekben elég durva a visszaesés.
További érdekesség, hogy csökkennek az újépítésű lakásingatlanok (értelemszerűen nem csak a lakásokról, hanem a családi házakról is beszélünk) méretei.
Hogy ez mennyire a kényszer és mennyire az ésszerűbb méretezés eredménye, az nem derül ki a számokból.
Íme a friss KSH-adatok:
Az épített lakások száma a községekben 21%-kal csökkent, miközben a megyei jogú városokban 36, a többi városban 13, Budapesten 9%-kal nőtt;
a természetes személyek által épített lakások aránya 57-ről 46%-ra esett, a vállalkozások által építetteké 43-ról 54%-ra emelkedett;
az új lakóépületek között 54-ről 43%-ra csökkent a családi házban épült lakások aránya, míg a többszintes, többlakásos épületekben használatba vetteké 35-ről 46%-ra nőtt;
a használatba vett lakások átlagos alapterülete 7 m2-rel, 92 m2-re csökkent;
a 300 m2 alatti lakóépületek építésére benyújtott bejelentések és a kiadott lakásépítési engedélyek száma együtt 13 236 volt, több mint duplája az előző évinek, ezen belül Budapesten közel háromszoros a növekedés;
a kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 79%-kal több, összesen 5434 lakóépület építését tervezik, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma (3072 darab) 52%-kal emelkedett az egy évvel korábbihoz képest.
Kép forrása: cordia.hu
Több, mint tízezer újépítésű ingatlan (X)
