Így oszlik el mínusz 260 ezer magyar az országban!
Elkészült az Otthontérkép legújabb, a hazai népesség változását települési szinten is bemutató térképszelvénye. Az egyedi interaktív alkalmazás segítségével bárki megvizsgálhatja, hogy a megyéjének, kistérségének, avagy településének hogyan alakult a népességszáma az utolsó két népszámlálás hivatalos statisztikái alapján. A most megjelent új térképszelvény csak az első, ám annál nagyobb lépése egy széleskörű demográfiai és szociológiai adatbázis felépítésének, mely a lakáskeresők minél szélesebb tájékoztatását segíti. Lássuk a legnagyobb veszteseket és a legnagyobb nyerteseket.
A legújabb, a népesség változását bemutató térkép kiválóan alkalmas arra, hogy könnyen átlátható vizuális eszközökkel és interaktív módon mutassa be azt, amit eddig csak adathalmazokban, vagy egy-egy statikus térképen láthattunk, vagyis hogy a megyéinkben, kistérségeinkben, és a településeinken pontosan hogyan alakult a népesség változása a legutóbbi két népszámlálás között. Röviden összefoglalva Pest megye mindent vitt, Győr-Moson-Sopron túlélt, az ország többi részének azonban igen komoly, 3-10 százalék közötti veszteséget kellett elkönyvelnie 2001 és 2011 között. Budapest népessége több mint 2,7%-kal, vagyis mintegy 50 ezer lakossal csökkent.
Egyes területek lakosságszám változásában - akár pozitív, akár negatív - elsősorban két tényező játszik kulcsfontosságú szerepet; a természetes szaporodás (ami leginkább fogyást jelent Magyarországon), illetve a migrációs folyamatok. A természetes szaporodás többnyire egységesen érint negatívan minden hazai térséget – leszámítva egy-egy kivételesen fiatalos települést -, az országon belüli migráció azonban már közel sem ennyire kiegyenlített.
Érdekel a saját településed,kerületed statisztikája? A részletekért kattints a képre!
Országos mozgások
Amikor Magyarországot egészében vizsgáljuk, akkor azonnal feltűnik, hogy 2001 és 2011 között megyei szinten kizárólag Pest és Győr-Moson-Sopron tudott növekedni lakosságszámban. Míg Pest megye mintegy 12%-os lakosságnövekedést (közel 134 ezer fő) regisztrálhatott, köszönhetően első sorban a Budapestről az agglomerációs településekre kiköltözőknek, illetve az ország különböző részeiből a főváros felé való áramlásnak, addig az ország egyéb részein, és Budapesten is csökkent a létszám. ”Bár nagy lélegzetvételű statisztika még nem készült a népszámlálás óta eltelt időről, egyes kutatások szerint a Budapestről való kiköltözés nemcsak hogy megállt, de meg is fordult, így a főváros egy ideje újra pozitív migrációs eredményekkel büszkélkedhet, ami kiemelten fontos például a lakáspiac számára. Mindemellett az egyik legstabilabb gazdasági mutatókkal rendelkező megyénk Győr-Moson-Sopron 2%-os lakosságnövekedésével, ha nem is robbantott, de kiemelkedőt teljesített országos összehasonlításban. Az okok elsősorban a munkahelyek számában, illetve az osztrák határ közelségében keresendők.” – mondja Ditróy Gergely, az Otthontérkép vezető elemzője.
A legnagyobb népességszám csökkenést magasan Békés megyének (közel -10%) kellett elszenvednie, de szorosan követik Nógrád (-8%), Borsod (-8%), és Tolna (-8%) megyék. Az okokat persze hosszasan lehetne sorolni, de talán mindenkinek egyértelmű, hogy a jobb munkalehetőségek és életkörülmények reményében (elsősorban Budapesten és környékén, vagy külföldön) hagyták el ezeket a megyéket.
Mi történt Budapesten?
A főváros legnagyobb nyertesei közé tartozik, a szinte már az agglomeráció részeként is értelmezhető, XVII. kerület, a több mint 5%-os lakosságszám-növekedéssel, valamint az új építésű lakásállomány egy jelentős részét felvonultató XIII. (4%-os növekedés) és XIV. kerület (2,8%-os növekedés). A vesztesek között a belvárosi kerületeket találjuk. A VI. és V. kerületben 13%-kal, a VII. kerületben pedig 12,5%-kal csökkent a lakosság a legutóbbi két népszámlálás között. A visszaköltözés azonban ma már nem csak álom, hanem tény, így a 2021-es adatok alapján talán már pont ellenkező számokat tapasztalhatunk a gyors ütemben fogyó belső kerületek lakosságszámában.
De mindez csak a jéghegy csúcsa. Saját településünk, kerületünk pontos adataira rákereshetünk az Otthontérképen.
Módszertan
A térképünkön szereplő információkat a KSH hivatalos, 2001-es, illetve 2011-es népszámlálási eredményeit összegző kiadványainak adataiból kalkuláltuk. A kutatásban a különböző népességi kategóriák közül (jelenlévő összes, állandó, valamint lakónépesség) a lakónépességet használtuk, mivel ez a kategória tartalmazza azokat, akik a településen valóban életvitelszerűen élnek. Szakmai együttműködő partnerünk volt a kutatásban Molnár Éva szociológus.
