Mire számíthatunk az ingatlanpiacon?
Mi történik most az árakkal az ingatlanpiacon? Miközben néhány ingatlanpiaci szereplő részéről időnként azt hallani, hogy már megindult Magyarországon az ingatlanárak emelkedése, addig a valóság egész más képet mutat, vélik a Balla Ingatlanoknál.
Ha megnézzük a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) napokban kiadott Statisztikai Tükör című kiadványát az ingatlanpiaci árak I. negyedévi alakulásáról, akkor egészen világosan kirajzolódik az úgynevezett tisztított árak számsoraiból és grafikonjaiból, hogy mi zajlott le a hazai ingatlanpiacon az elmúlt években.
Tovább csökkennek a használt lakások árai
Amennyiben a 2010-hez viszonyított árváltozást vesszük figyelembe, akkor láthatjuk, hogy bár 2014 első negyedévében egy kismértékű emelkedés mutatkozott a használt lakások áraiban, ez a 2013 utolsó negyedévében bekövetkezett jelentős csökkenést éppen csak kiegyenlíti. 2010 óta - egy rövid ideig tartó megszakítással - folyamatos az ingatlanárak ereszkedése 2012 végéig, azóta pedig stagnálás látható - mondta az adatokat értelmezve Balla Ákos, a Balla Ingatlanirodák tulajdonos-ügyvezetője.
Ráadásul ez a stagnálás is csak nominális értékben jelent változatlan árakat, ugyanis reálértéken további esésről van szó. Tehát magyarul, ha bankban tartjuk a pénzünket, akkor bár csekély kamatot kapunk utána, de mégis kisebb mértékben veszít értékéből a tőkénk, mint ingatlanpiaci befektetés esetén - tette hozzá.
Habár az új lakások árváltozása némileg más képet mutat - bizonytalan, de kismértékű felfelé araszolás figyelhető meg az elmúlt évek során 2011 harmadik negyedéve óta -, azonban az idei év első negyedévében csökkenés következett be. Balla Ákos ennek kapcsán felhívta a figyelmet arra, hogy a szerény emelkedés oka elsősorban a készletek csökkenésében keresendő, tehát nem egy biztató fejlemény áll a számok mögött.
Valójában mérséklődik a forgalom is
A lakáspiaci forgalom sem mutat kifejezetten derűs képet, ugyanis az elmúlt évek adatiból az látszik, hogy már hosszú évek óta a stagnálás a jellemző a 2007-2008-as nagy esés után. Balla Ákos ennek kapcsán rámutatott arra az el nem hanyagolható tényre, hogy a lakásállomány, ha nem is nagy mértékben, de évről évre növekszik. A kereslet pedig a használt lakások irányába tolódik, mivel a piacon mind a kínálat, mind a kereslet hiányzik az új lakások esetében.
Ennek az állomány-bővülésnek és kereslet-átrendeződésnek természetes növekedést kellene eredményeznie a használt lakások piacán, vagyis ha csak néhány százalékos emelkedés valósul meg a tranzakciószámban, az még nem a piac élénkülését jelenti, mindössze a természetes bővülés eredménye. Ha viszont ez a természetes növekedés is elmarad (mint ahogyan az történt az elmúlt négy év során), akkor valójában forgalomcsökkenésről beszélhetünk.
Illúziók és bizonytalanság
A fővárosi ingatlanpiacon ugyanakkor vegyes képet lát kibontakozni Balla Ákos. Míg a belvárosi és belbudai, valamint egyes nagyobb presztízsű zöldövezeti kerületekben valóban érezni enyhe áremelkedést, a stagnáló átlagárak alapján arra lehet következtetni, hogy a többi kerületben további árcsökkenésre kerül sor.
Végül azt is megjegyezte, hogy a forgalom nagyságának megítélésekor némi érzékcsalódást okozhat, hogy a stagnáló kereslet az értékesítésre kínált és piacképes ingatlanok számának csökkenésével párosul. Ezáltal aktívabb érzetet sugall az ingatlanpiac, erről azonban a valóságban nincs szó. A csökkenő kínálatot a szakértő szerint a devizahiteles perek miatt kialakuló bizonytalan helyzet okozhatja.
