Felvettek? - Ennyi a bérleti díj az egyetemek környékén!
2013.07.18. 14:06 I otthonterkep

Felvettek? - Ennyi a bérleti díj az egyetemek környékén!


Július 24-én hozzák nyilvánosságra a felvételi ponthatárokat, így hamarosan kiderül, hogy a közel 100 ezer jelentkezőből kik kezdhetik meg hamarosan a tanulmányaikat valamelyik magyar felsőoktatási intézményben. Ezzel nemsokára elkezdődik a diákok albérletkeresésének időszaka, amikor felbolydul a főváros és az egyetemi városok bérlakás piaca is. Az Otthontérkép bérleti díj térképéről és a Duna House elemzéséből szemezgettünk.

Az elmúlt évek tapasztalatai szerint a lakásbérlő diákok kétféle módszert vesznek fontolóra, amennyiben nem tudnak, avagy nem szeretnének kollégiumba költözni. Egy részük kisebb méretű, 30 nm körüli ingatlant bérel 1-2 fő számára, viszont mások úgy gondolkoznak, hogy érdemes 3-4 főnek összeállni és dupla ekkorát (vagy még nagyobbat) bérelni, hiszen ez fajlagosan, egy főre vetítve olcsóbb. – mondja Rutai Gábor a Duna House elemzési vezetője. Persze a legszerencsésebbek azok a diákok, akiknek a szülők lakást tudnak vásárolni, és talán 1-2 félszobát még ki is tudnak adni társaiknak. A mostani, rendkívül alacsony ingatlanárakkal tarkított piacon évről-évre népszerűbb ez a megoldás is.

Albérleti kisokos

Az albérlet elnevezést a köznyelv legtöbbször nem megfelelően használja, ugyanis az albérlet nem egyenlő a bérlettel. A köznyelvben ez a két fogalom (bérlet, albérlet) régóta összemosódott, és inkább az albérlet elnevezést láthatjuk sok helyen visszaköszönni, sokszor helytelenül.

Albérletről
akkor beszélünk, ha a lakást, vagy annak egy részét (1-2 szoba) olyantól béreljük, aki szintén bérli az ingatlant. Ebben az esetben a bérbeadó a főbérlő, aki a tulajdonossal kötött megállapodást.

Bérletnek, illetve bérleménynek
pedig azt az esetet hívjuk, amikor a lakást, vagy annak egy részét, közvetlenül a tulajdonostól béreljük ki.

Mind a két esetre van rengeteg példa, ám a bérlők legtöbbször az utóbbi esetben nevezik tévesen albérletnek azt, ami igazából bérlemény.


A 30 nm-es lakásokat 30-50 ezer forint/hó körül lehet bérelni, a kétszer ekkorát 70 ezer forintos átlagáron, így valóban jobban jöhetnek ki, akik összeállnak. Nyilván mindkettőnek megvannak a maga előnyei és hátrányai is, így a bérleti év elteltével sokan változtatnak, ami a bérlakás forgalmat ilyenkor tovább erősíti. Az alábbi táblázat a legnépszerűbb intézmények fő karának lokációi szerint mutatja be, hogy a 30, illetve a 60 nm-es lakásokat az idei év átlagában mennyiért adták ki a tulajdonosaik.


bérleti_díjak.png
A leendő lakás bérleti díja azonban csak egy tétel, érdemes informálódni a többi kiadásról is. Ki kell kérni a közüzemi számlákat is, érdemes meggyőződni a lakás tehermentességéről, ugyanis egy korábban felhalmozott közüzemi hátralék esetleg a szolgáltatás lekapcsolásával is járhat. A számlák összege ezen felül kellő információt ad a jövőbeni rezsikiadásokról is, amivel szintén számolni kell. De nem szabad elfelejteni az írásos szerződés megkötését sem, ami tartalmaz minden fontosabb részletet (pl. bérletidíj, felmondás), valamint érdemes előre tisztázni a lakásban található bútorok állapotát.


Budapesti viszonyok


A legtöbb "gólya" (akik nem kerültek be kollégiumba) jellemzően az egyetem közvetlen környezetében igyekszik magának hosszú távú szállást találni, Budapest pedig ebből a szempontól is a lehetőségek városa. A város új lakói rengeteg egyéb szempont alapján válogathatnak a kínálatból, anyagi lehetőségeik, zöldterületi preferenciáik, avagy egyéb szempontjaik alapján.

bérleti díjak.png

Az Otthontérképen Budapest összes városrészének átlagos bérleti díját megtalálhatják a bérleményt kereső fiatalok és idősebbek egyaránt. (Klikk a képre)


bérleti_díj_ot.png

Jogi háttér - Legyél felkészültebb a tulajnál

A lakásbérlet jogi hátteréről az 1993. évi LXXVIII. törvény (a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályok) rendelkezik. Amennyiben jogi karra jelentkeztél, kötelező olvasmány, mondhatni beugró feladat a törvény átolvasása.

A törvényben megtalálható a részletes leírása a lakásbérlet létrejöttének és megszűnésének, az egyéb jogoknak és kötelezettségeknek (amik rendkívül hasznosak lehetnek majd egy esetleges konfliktus esetén, avagy annak elkerülése érdekében). De külön rendelkezik a törvény az albérletről is. A 33. § (1) bekezdése például kimondja, hogy "A bérlő a bérbeadó hozzájárulásával a lakás egy részét albérletbe adhatja. Az albérleti díjban a felek szabadon állapodnak meg."

Sok sikert a keresgéléshez.