Miért olcsók a családi házak?
A fiatal családok legtöbbször ma már inkább lakást vásárolnak vagy bérelnek, nem ritkán azért, mert a házzal és a kerttel járó sok feladat egyre több embert riaszt el. Ezáltal egy adott méretű ház olcsóbb is, mint egy nagyobb és jó állapotú lakás.
Több profi ingatlanossal beszéltem az elmúlt hónapokban és szinte egybehangzóan úgy nyilatkoztak, hogy a mai vevők 80-90%-a nem csak a kész, azonnal költözhető otthonokat keresi, hanem a kényelem is egyre nagyobb úr az emberek körében. Elég egy pillantást vetni arra, hogy az elmúlt két-három évben, vagy akár tíz-tizenöt évben hogyan alakultak a lakások és a családi házak árai Budapesten, vagy egyes Nyugat-Magyarországi nagyvárosokban. Nem kell hozzá sok diploma, hogy az árakat látva levonjuk a tanulságot: a fiatalabb generációk bizony a lakások adta óriási kényelmet preferálják.
Budapest egyik peremkerületében, a XVII. kerületben, Rákosligeten egy minden komforttal ellátott újonnan épült 60 nm-es lakás ára 27,37 millió forint.
Ugyanitt a XVII. kerületben a 60-as években épült, szintén 60 nm-es tégla kockaház 22,9 millió forint. Igaz, pár milliót szükséges ráfordítani ahhoz, hogy kényelmes, lakható állapotba hozzuk, de a végén egy önálló családi házat nyerünk, amely akár bővíthető is, illetve saját kerttel rendelkezik.
Illetve a XVI. kerület, Rákosszentmihály részén találtam ezt a tégla, 82 nm-es családi házat, amelynek egyik oldala már le is lett szigetelve. Ennek az ára ez esetben is egy közepes nagyságú lakáséval azonos, 24,9 millió forintot kérnek. Kezdetben az új tulajdonosnak erre is költenie kell, ahogy a képeket megnézzük.
Miről is van szó? Tisztelet a kivételnek, de a 30-35 év alattiak többsége bizony szívesebben jár moziba, vagy néz meg otthon egy filmet, még szép időben is, mint hogy kimenjen a kertjébe és virágot ültessen vagy füvet vágjon. Arról már nem is szólva, hogy egy családi ház, vagy akár egy sorház – még akkor is ha új vagy újszerű – „egy életre munkát ad” a benne lakóknak. Mert a kerítést vagy az eresz alját pár évente le kell festeni, a zárat meg kell javítani, vagy éppen a felfagyott járólapokat kell cserélni.
Egy szóval nincs megállás, és ha valaki nem született ezermester – ahogyan a fiataloknál ez egyre gyakoribb – akkor bizony a legapróbb munkára is embert kell keríteni. Már pedig egy szakember csak azért elkér több ezer forintot, hogy ránézzen a problémára, ha valamit már el is kell végezni, akkor tíz-húszezer forint alatt „egy szalmaszálat sem tesznek keresztbe”.
Ha pedig így gondolkodunk, akkor mindjárt érthető lesz, hogy miért nem annyira népszerűek manapság a családi házak – legalábbis a fővárosban, vagy a tehetősebb nagyvárosokban. Az persze külön megérne egy misét, hogy a lakásokon belül is sokszor a bérlés a nyerő a fiatalok körében, mivel ez esetben „még egy szöget sem kell beverni a falba”.
