A rendszerváltás környékén nagyon divatosak voltak az ikerfél házak. Főként családtagok, jó esetben testvérpárok építettek ilyet, hogy közel lakjanak egymáshoz és a jó szomszédság is ki legyen pipálva.

Manapság az ikerfelek nem élik reneszánszukat, akinek kis pénze van és még a CSOK támogatásával is élni tud, az önálló telket vesz és felépít egy kicsi, de takaros házat. Vagy ha nem annyira tehetős, hogy a jó környéken telket vegyen, akkor az ikerfeleknél divatosabb, jó környékeken lévő sorházakban keres otthont.

Az ikerfél házaknak van ugyanis egy (sőt, inkább két) hátránya, amely(ek) az ingatlanpiacon körülbelül 20%-kal csökkenti(k) e lakástípus kínálati árát. Az egyik nagy hátránya az ikerfeleknek, hogy nem körüljárhatók és ugyan tartozik hozzájuk egy kis telek, akár gyönyörű kerttel. Ám a kertbe kiülve mindig „szembejön” (vagy legalábbis a paraván vagy sövény túloldalán ott ül) a szomszéd, csak úgy, mint egy, jellemzően olcsóbb sorházi lakás esetében.

A másik hátulütője – ezt a példát láttam is a környezetemben – családi kapcsolatok mehetnek tönkre egy életre, csak amiatt, hogy szinte egy légtérben élnek, csak éppen „két külön bejárattal”.

Persze nem jobb az idegen sem. Talán mondani sem kell, ha nem családtag az ikerfél másik felében lakó, akkor különösen alaposan „informáljuk le” a vétel előtt. Nagyon nem mindegy ugyanis, hogy ki lakik mellettünk. Mert hát évekig, évtizedekig „össze leszünk kötve” új szomszédainkkal, vagy majd azokkal, akik megveszik a mellettünk lévő lakást. Egy rossz szomszéd ugyanis a mi ingatlanunk értékét jelentős mértékben csökkenti – főként, ha el akarjuk majd adni azt. Még nagyobb baj, ha a szomszédunk egyáltalán nem törődik az otthonával, nem korszerűsíti, vagy akár csak rendezetlenül hagyja a környezetét.

A legszebb mégis az – sajnos ilyet is bőven lehet látni – amikor egész más színben (egyik zöld, másik rózsaszín) és stílusban építik fel, vagy újítják fel a ház két felét, még a tetőfedő anyag is más! Gondolom nem jut eszükbe a tulajdonosoknak, hogy vajon ki veszi majd meg az ilyen „szép hímes tojásokat”!?

Igaz, láttam már olyan ikerházat is Budán, amely négyszintes, 300 nm-es és A-tól Z-ig felújították. A tulajdonos legalább a vételár felét ráköltötte a ház komplett felújítására, hogy a mai kor igényei szerint élhető legyen a ’80-as évek végén épült ház. A kérdés: ha egyszer el akarja adni, akkor megtérül-e a rászánt sok millió forint?

Az a ház hasonló volt ehhez, a 4 és 3 fél szobás XII. kerületi ikerházhoz, amelyet a Magas úton hirdetnek. A 200 nm-es szép állapotú házat 97 millióért szeretnék eladni. A környezet idilli, hiszen az ingatlan zöldövezetben és a hegyekben van, de elég soknak tartom az árat egy ikerfélért.

Olcsóbb kínálati árral találkozhatunk, ha a pesti oldalon nézelődünk, mondjuk a XVI. kerületben. Rákosszentmihályon hirdetnek egy 122 nm-es, 2 szobás ikerfelet 29,7 millióért. Az ár csábítóan hangzik, de azért nem árt tudni: a ház 1970-ben épült, így alapos felújításra szorul.

Az agglomerációban is szétnéztünk egy kicsit. Csömör éppen épülő részén találtunk egy félkész házat, amelynek csak az egyik fele eladó. A 96 nm-es, 4 szobás félkész ikerház 39,5 millió forintba kerül. A befejezéshez a CSOK is igénybe vehető – csak drukkoljunk, hogy aki megveszi a másik felet, az is igények és „normális” legyen, olyan, akivel majd szót értünk, ha már negyvenmilliós ikerfélben verünk tanyát.

Aktív nyugalom a belvárosban!

 

 

 

Címkék: vidék családi ház zöldövezet ikerház Budapest Csömör otthontérkép eladó/kiadó eladó családi házak Budapest XVI kerület Budapest XII kerület budapesti családi házak budapesti eladó családi házak budapesti ingatlanok ikerház fél eladó ikerház fél csömöri eladó ház családi ház XII kerület családi ház XVI kerület