A külső homlokzati szigetelés 1x1-e
Korábban már írtunk a nyílászárócseréről, mint a lakosság körében legnépszerűbbnek mondható, energetikai megtakarítást célzó beruházásról, éppúgy, mint annak egyik árnyoldaláról, a penészesedésről is. A penészesedést természetesen meg lehet előzni, és utólag is lehet kezelni, ennek egyik eszköze a külső homlokzati szigetelés, amellyel mellesleg tovább csökkentheted fűtésszámládat. De nézzük, hogyan is fogj hozzá egy ilyen nagyszabású felújításhoz, és egyáltalán milyen szigetelőanyagok közül választhatsz!
Mesés pécsi otthon kőzetgyapot szigeteléssel
Még több képért kattints a fotóra!
Mielőtt belevágnál
Mielőtt elkezdenél közelebbről is megismerkedni a szigetelőanyagokkal, vagy keresnél egy kivitelezőt, érdemes készíttetned egy hőtérképet. Így ugyanis kiderülhet, hogy hol, mennyi energia szökik a házból, és lehet, hogy nem is a falak szigetelésével kell kezdened.
Nem mindegy, milyen falat szigetelnél!
A szigetelőanyagok alapvetően két fő csoportba sorolhatóak, és többféle vastagságban elérhetőek, ahhoz azonban, hogy jól válassz, tudnod kell, milyen anyagból épült a fal. Ez azért is fontos, mert a 7/2006. (V.24.) TNM rendelet előírja, hogy falak esetében a hőátbocsátási tényező, azaz az „U” érték nem lehet magasabb 0,45 W/m2K-nál (az „U” értékről bővebben itt olvashatsz), ami különböző falazatok esetében különböző vastagságú hőszigetelést jelent, de a hatékonyság érdekében általában érdemes ennél vastagabb, minimum 8-10 cm-es szigetelést választani.
Stílusos otthon külső hőszigeteléssel Debrecenben
Még több képért kattints a fotóra!
A szigetelőanyagok típusai
A szigetelőanyagoknak alapvetően két csoportját különböztetjük meg, a polisztirol habot és a kőzetgyapotot. Jelentős különbség a kettő között, hogy bár mindkettőnek nagyon jó a hőszigetelő képessége, a kőzetgyapot páraáteresztő, valamint hangszigetelő képességgel is bír, tűzálló, nem szeretik a rágcsálók és megközelítőleg kétszer annyiba kerül, mint a polisztirol hab. További költségtényező, hogy a kőzetgyapot felszerelése, súlyánál fogva bonyolultabb, így a munkadíj is magasabb lesz, ha ezt a szigetelést választod.
Itt fontos megjegyeznünk, hogy bár a kőzetgyapot páraáteresztő képessége „jól hangzik”, a pára 97%-a még így is csak szellőztetéssel távozik a lakásból, így főleg tűzálló képessége és magas ára miatt inkább csak közintézményekben használják ezt a szigetelőanyagot.
A polisztirol szigetelőanyagok ezzel szemben sokkal elterjedtebbek, de ezeknek is több fajtája létezik. A legismertebb a grafitos polisztirol hab, amely azonos vastagságnál 22,5%-kal kevesebb hőt enged távozni a lakásból. Illetve a polisztirol szigetelőanyagok között is vannak most már olyanok, melyek páraáteresztő képességgel is rendelkeznek.
Sorházi lakás 10 cm-es külső hőszigeteléssel Debrecenben
Még több képért kattints a fotóra!
Ne feledkezz el a lábazatról sem!
Ha már a falat szigetelted, a lábazatot is szigetelned kell, ennek hiányában ugyanis a lábazat és a fal csatlakozásánál olyan hőhíd keletkezhet, melynél páralecsapódás, penészesedés is kialakulhat. A lábazat szigetelésére azonban a fal szigetelésére használt anyagok, a fokozott mechanikai igénybevétel (felverődő csapadék, fagy) miatt nem alkalmasak. Erre külön lábazati szigetelőanyagot kell alkalmazni. Lábazat szigetelésére az úgynevezett zártcellás XPS polisztirolt (extrudált polisztirol hab lemez) szokták használni, melynek vízfelvétele szinte a nullával egyenlő, így kiválóan alkalmas akár pincék szigetelésére is.
Itt fontos megjegyezni, hogy a lábazati hőszigetelő rendszer nem tehető közvetlenül a járdára. A szigetelő lapok és a járda között 1 cm-es rést kell hagyni, melyet ragasztóhabbal kell kitölteni.
Átlagárak! Mielőtt vásárolsz (X)
