Kicseréli az ablakot? Költsön inkább a tetőre!
A nyílászárócsere és a külső homlokzati szigetelés a legnépszerűbb energetikai megtakarítást célzó felújítások, de vajon mit ér, ha körbeburkoljuk a házat, és a meleg közben kiszökik a tetőn keresztül? Mai posztunkban a tetőszigetelés témakörét járjuk körbe.
Külső hőszigeteléssel és tetőszigeteléssel épült családi ház Vácott
Még több képért kattints a fotóra!
Egy tetőtér beépítéses ház tetejénél a megfelelő hőszigetelés nem hiányozhat, ez azonban nem ennyire egyértelmű a csak padlásként, tárolásra használt tetőterek esetében. Egy felmérés szerint Magyarországon a lakóépületek 60-70%-ánál nincs hőszigetelve a tető, miközben boldog-boldogtalan nyílászárót cserél, vagy külső homlokzati szigeteléssel burkolja körbe a házát. Pedig a tetőn távozik a hőenergia 25%-a, ami igen jelentős mennyiség, így a tetőszigetelés fajsúlya semmivel sem kisebb, mint akár a külső hőszigetelésé, akár a hőszigetelt nyílászáróké. De nézzük, milyen anyagokkal, és hogyan szigetelhetjük padlásterünket!
Mire használod a padlást?
Ez az első kérdés, amit fel kell tenned magadnak, mielőtt szaladnál szigetelőanyagot vásárolni. A legegyszerűbb, legolcsóbb és akár házilag is kivitelezhető megoldás ugyanis a födém szigetelése, ehhez azonban tudnod kell, hogy szeretnéd-e a padlást tárolás céljára használni, ekkor ugyanis lépésálló szigetelést kell választanod. Ha pedig a későbbiekben a tetőtér beépítésén is gondolkodsz, érdemesebb inkább a tetőt szigetelned.
Vályogból épült ház 20 cm-es tetőszigeteléssel egy Domaszéki tanyán
Még több képért kattints a fotóra!
Milyen szigetelőanyagot válassz?
Tetők szigetelésére leggyakrabban kőzetgyapotot vagy üveggyapotot használnak, melyek közt a leglényegesebb különbség az árakban mutatkozik meg. A kőzetgyapot ugyanis lényegesebben drágább, előnye viszont mindössze annyi az üveggyapottal szemben, hogy nagyobb a tűzállóképessége (ettől függetlenül az üveggyapot is A1-es, azaz nem éghető tűzvédelmi besorolással rendelkezik), és az üveggyapottal ellentétben nehezebben tömörödik, így hosszabb az élettartama.
Mindkét szigetelőanyag előnye viszont, hogy rendkívül jó hő- és hangszigetelő képességgel rendelkeznek, valamint az EPS lapokkal ellentétben a rágcsálók nem szeretik, így nem is rágják szét őket.
Ha a födém szigetelést választod
Amennyiben úgy döntöttél, hogy a padlást egyáltalán nem akarod használni, akkor egyszerű a dolgod, hiszen a nem lépésálló szigetelés a legolcsóbb megoldás, és lerakása is egyszerű. A megfelelő hőszigetelő képesség érdekében érdemes legalább 20 cm vastag szigetelést lefektetned, melyhez a kőzet- vagy üveggyapotot akár táblákban vagy tekercsben is megvásárolhatod. Arra figyelj, hogy a szigetelőanyagot legalább két rétegben fektesd le, eltolt illesztésekkel.
Födémszigetelésnél fontos tudnod, hogy milyen födémmel rendelkezik a ház, mely lehet fa vagy szilikát bázisú. Amennyiben a födém anyaga fa, nem használhatsz párazáró jellegű polisztirolhabot, vagy párazáró jellegű fóliát, burkolatot. Ebben az esetben helyezz páraáteresztő fóliát a szigetelésre, a szigetelés alá pedig a födém kialakításától függően páratechnikai réteg kerüljön.
Az így szigetelt födém természetesen nem terhelhető, arra azonban szükség lehet, hogy a kéményekhez, tetőkibúvókhoz eljuss, ezért építs ki közlekedési útvonalakat pallók segítségével.
Más a helyzet, ha szeretnéd, hogy a födém járható, terhelhető legyen. Ebben az esetben lépésálló hőszigetelést válassz, melyre még OSB lapokat is kell fektetned.
Családi ház külső szigeteléssel, tetőszigeteléssel és hőszigetelt nyílászárókkal Egerszalókon
Még több képért kattints a fotóra!
Amennyiben inkább a tetőt szigetelnéd
Ez a megoldás lényegesen drágább, hiszen több anyagra lesz szükséged, és a felszerelése is bonyolultabb, akár szakemberre is szükséged lehet, ezért csak akkor válaszd, ha biztosan tudod, hogy a jövőben majd be szeretnéd építeni a tetőteret. A tetőt leggyakrabban úgy szigetelik, hogy a szarufák közé helyeznek fel kőzetgyapot vagy üveggyapot lapokat, a mai hőszigetelési követelmények mellett pedig ezt már kiegészítik a szarufa alsó síkján egy második réteg szigetelőanyaggal.
A szarufák között elhelyezett szigetelőanyag vastagságát egyrészt a szarufa vastagsága határozza meg, másrészt az, hogy a szerkezetben, a cserepek alatt milyen fólia van. Ha a fólia párazáró nem lehet a teljes vastagságot kitölteni, egy 3 cm-es légrést kell hagyni, hogy a pára ne tudjon lecsapódni, azaz a szarufa vastagságánál 3 cm-rel vékonyabb szigetelőanyagot kell vásárolni. Amennyiben a fólia páraáteresztő, a szigetelőanyagot teljes vastagságban fel lehet helyezni. Ha egyáltalán nincs a tető alatt fólia, akkor páraáteresztő fóliát is fel kell helyezni, a belső oldali szigetelés alsó síkjára pedig újabb páratechnikai réteget kell felhelyezni.
A szigetelőanyagot célszerű a szarufák közé 2-3 cm-rel szélesebbre vágni, hogy befeszüljön, így egyrészt megtartja magát, másrészt az anyag tömörödése esetén sem fog hézag keletkezni.
Mennyire családbarát a környéked? (X)
