A típustervek ismét alakíthatják a településképet, hiszen megnyílt ez a lehetőség a költséghatékony, az építkezést nem túlfilozofáló, családi házak építői számára. Ám annak kicsi a valószínűsége, hogy újra olyan reneszánszát élik az egyenházak, mint a múlt század második felében.

A magyar vidék többnyire sátortetős kockaházai, illetve azoknak a sajátos, egyedivé varázsoló dekorálása két képzőművészt arra ihletett, hogy fotókkal gazdagon illusztrált könyvet szenteljenek a témának. Mi több, a fotókból február 24-ig megtekinthető kiállítás is nyílt az ACB Galériában, a budapesti Király utca 74-ben.

 
Ugyanis egy kicsit mindenki egyedivé szerette volna tenni a homlokzati dekorációval a saját kockáját. A kilencvenes évekig, a kőporos korszakban dívott a dekorálás. A nemesvakolatok, majd a korszerű szigetelések tettek pontot ennek a népiességében is modernista díszítési módnak.
Nem csupán az épületek fotóit, hanem egy sufnituning gépet is kiállítottak. No meg leírást arról, miképp is vallott minderről azok a  korabeli szakik, akik részt vettek a jellemzően kalákában elvégzett kockaházas homlokzat-dekorációkban.

 

Nem mind kocka, de vidéki eladó házak és lakások:

 

Néhány visszaemlékezés, amelyeket a szerzők, Katharina Roters és Szolnoki József jegyzeteltek le:

 
Itt mind egyforma volt, az összes ház. Mer' régen, a Kádár-időben egyforma házak voltak mindenhol. Mind egyformák voltak azok a házak, mert mind típusterv volt. De az meg má' mindegy volt, hogy milyen színűre csinálták a vakolatot.

 

Ezt a mintát például homokórának neveztük. Két háromszög a csúcsán találkozik. Mint a homokóra, amikor folyik át rajta a homok. Rengetegen kérték. Több színben.

 

Itt egy régi épület volt. És az le lett bontva '68 márciusában, és októberben költöztünk is. És akkor fogta a tervet és lerakta a konyhaasztalra és egy vonalzóval addig nézegette, húzogatta a vonalakat, amíg meg nem lett. És akkor a Papa mondta, hogy legyen így.

 

Volt a típusterv és mindenkinek azt kellett csinálni. Később engedélyezték, hogy ráépítsenek, meg anyám tyúkja. De annak idején akárhova mentél be, volt egy szoba jobbról meg balról, azzal szemben volt a fürdő, meg a vécé. Mellette volt a konyha, meg a túloldalon még egy szoba, és középen volt a padlásföljáró. Jó rajzos voltam mindig. Megjártam Mongóliát is jutalomból! Kétszer is.

 

Ez a verseny megvolt. Minden gazda más hülyeséget talál ki. A kőművesek meg ráértek ilyennel szórakozni. Huszonöt kiló kell egy négyzetméterre, és fehér cementtel kell megkeverni. Ha meg mintákat akartok bele, akkor az oxidfestékkel kell megszínezni. Oxiddal le van festve, egybe van húzva, és akkor vissza van kaparva. Ezért is hívják kapart kőpornak.

 

Most megint valahogy máshogy van. Most az a modernebb, ha nincs minta rajta. Az egyszerűbb most a szebb? Valami ilyesféle. De most én is egyszínűre csinálnám. Narancs színűre,fehér ablakkal. Az nagyon mutatós lenne.

Címkék: kiállítás vidék családi ház homlokzat Kádár-korszak típusterv kockaház