Míg a fővárosban gyakorlatilag felforrt az ingatlanpiac, addig a megyék többségében továbbra is a korábbi nyomott áron kínálják az eladók a lakásokat. Az Otthontérkép elemzéséből kiderül, hogy az életkörülményekben tapasztalható különbségek hogyan hűtik, vagy éppen szorítják le teljesen az ingatlanpiaci lázat a vidéki megyékben.

Szakad a hazai ingatlanpiac

Szembeszökő a különbség a hazai ingatlanpiacon az egyes országrészek árai között. Az Otthontérkép kínálati árakat tartalmazó térképszelvénye szerint, míg az egy négyzetméterre jutó kínálati átlagár Budapesten meghaladja a 400.000 forintot, addig az észak-keleti országrészben több megyében is jelentősen 200.000 forint alatt marad.

A budapesti kínálati árakat ugyan meg sem közelítik, de Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Pest, Somogy, Bács-Kiskun megyékben a négyzetméter átlagárak 2-300.000 forint között mozognak, ezek így az ország legdrágább megyéi.

Legolcsóbban Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén, Tolna, Békés, és Nógrád megyékben kínálják az eladók lakóingatlanjaikat, ezekben a megyékben az átlagos kínálati árak nem érik el a 150.000 forintot sem.

Ráadásul az országon belüli különbségek éves összehasonlításban tovább romlottak az elmúlt időszakban. A kínálati árváltozást mutató Otthontérkép térképszelvény alapján a sötétebb kékkel jelölt területeken 6-8%-kal csökkentek az hirdetési árak 2015-ben az előző évihez képest, miközben a nyugati országrészben, Budapesten, és Pest megyében érdemi, kétszámjegyű növekedés volt mérhető, vagyis az olló tovább nyílt.

A különbségeket jól érzékelteti, hogy két, hasonló állapotú, 60 négyzetméteres, teljesen átlagosnak számító lakás ára között a legdrágább (Budapest) és legolcsóbb (Nógrád megye) területeket tekintve akár több, mint 18 millió forint különbség is lehet.  Természetesen különböznek a megyeszékhelyek a kisebb városok, községek, falvak árai egy-egy megyén belül, az átlagárak különbsége azonban így is jelentős.

 

Mélyebben húzódó összefüggések

Árnyalja az ingatlanpiac szélsőségeiről kialakult képet, ha figyelembe vesszük a KSH egyes megyékre vonatkozó, a születéskor várható élettartamot bemutató statisztikáit. Egy teljesen átlagos újszülött várható élettartama akár 3,5-4 nagyon értékes évvel is eltérhet az ország különböző területein.

Egyértelmű, hogy a várható élettartam jelentősen összefügg az adott területi egység életkörülményeivel. Azonban ha azt is figyelembe vesszük, hogy a megyei népességadatok hogyan változtak ugyanebben az időszakban, látható, hogy a népesség csökkenése azokban a megyékben a legnagyobb mértékű, ahol a legalacsonyabb a várható élettartam. A lakosság folyamatosan vándorol el azokból a megyékből, ahol rosszak az életkilátások, és áramlik elsősorban a fővárosba valamint a több munkalehetőséget kínáló nyugati országrészbe.

Az országban Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben a legalacsonyabb a születéskor várható élettartam, épp ezek a megyék lakossága is fogy a leggyorsabban, mivel az országon belüli migráció is ezeket a területeket sújtotta a leginkább. Nem véletlen az sem, hogy pontosan ezek azok a megyék, ahol a fővárosból nézve fillérekért kínálják az ingatlanokat eladásra.

Összességében kirajzolódik, hogy adott megyék lassan változó rossz életkörülményeinek hatását (amelynek fontos mutatószáma például a várható élettartam is) komolyan megsínyli a területi ingatlanpiac.

A jobb életkörülmények ígéretével a fővárosba irányuló országon belüli migráció nem is új, és nem is meglepő tény, azonban ezek a hatások sokszorozó hatással épülnek be az ingatlanpiac ármechanizmusába, és végső soron odáig vezetnek, hogy nagyon leegyszerűsítve ma Magyarországon négy Nógrád megyei ingatlan értéke sem ér fel egy (ha lehet egyáltalán ilyet mondani) „hasonló adottságú” budapesti ingatlanéval.

 

Hogy szakadhat, ha épp robban?

Az elmúlt egy év egyik komoly tanulsága pontosan az volt, hogy hosszú szendergés után mekkorát képes ugrani az ingatlanpiac. Az éves alapon 16,6 százalékos értékesítésiár-növekedés azonban korántsem az egész országra jellemző. Amikor ingatlanpiacról beszélünk, nem említhetjük egy lapon Budapestet és az agglomerációt felölelő Pest megyét az ország többi részével.

Sarkosan fogalmazva a népesedési és gazdasági statisztikák mögött álló életkörülmények erősebben fékezik az ingatlanárak változásait, és magát az országos ingatlanpiacot, mintsem hogy ott valaha is ki tudna alakulni egy, a fővárosra jellemző áremelkedési trend.

Nemrég épp az Őszinte Ingatlanos blog foglalkozott a területi árkülönbségekkel egy olvasói kérdés kapcsán: a blogger szerint a vidéki ingatlanpiac máshogyan viselkedik, mint a fővárosi, amit a megélhetési, kereseti különbségekkel magyaráz, és hozzáteszi azt is, hogy ezek a különbségek nem valószínű, hogy eltűnnek egyik pillanatról a másikra.

Nem egyértelmű továbbá az sem, hogy míg a csok várhatóan a fővárosi és nyugat-magyarországi területek ingatlanpiacát felpezsdíti, lesz-e bármennyire is érezhető hatása a fent említett hátrányos helyzetű megyék kínálati áraira. Ez pedig csak tovább növelheti a szakadékot a két országrész árszintjei között.

100 ezer ingatlan egy helyen! (x)