Mennyire értéknövelő az erkély?
2016.05.12. 10:23 I dibig

Mennyire értéknövelő az erkély?

 

Tavasszal, ahogy beköszönt a jobb idő feléled az igény, hogy minél több időt töltsünk a szabadban. A háztulajdonosoknak ez adottság, társasházi lakásban élve azonban legalább egy közeli parkba kell ellátogatnunk. A napsütést persze kellemesebb ennél meghittebb helyen élvezni, mondjuk egy ital elfogyasztására remek megoldás a lakáshoz tartozó erkély, terasz. 

Az FHB Index alaposan körüljárta, hogy mi merre-mennyi erkélyfronton. Például az átlagos budapesti erkélyméret 7 négyzetméter.

 
Ami a szezonalitást illeti: már a lakáskeresők internetes keresési szokásaiban is megfigyelhető, hogy márciustól májusig jelentősen megugrik az erkélyre ráguglizók száma.

További képekért kattints a fotóra!

zaszlos_utca_elado_lakas.jpg

 

Az erkélytípusok is változatosak

 
A lakáshoz tartozó külső területeknek több típusa létezik, kezdve a franciaerkélyektől, az akár egészen hatalmas méreteket öltő teraszokig.

 
A franciaerkélyek ugyan kinti tartózkodásra nem alkalmasak, de a nagyobb üvegfelületnek köszönhetően több fényt, egy ablakénál nagyobb kitekintést és nyitható felületet biztosítanak.


A hagyományos erkély az épület homlokzatából konzolosan, függesztetten vagy pontszerű alátámasztással kinyúló terület, amelynek mérete változatos, és kinti tartózkodásra is alkalmas. A loggia abban különbözik az erkélytől, hogy az épület homlokzati síkjából nem ugrik ki, három oldalról fal határolja, felül és alul pedig födém zárja. Ezeket sok esetben beépítik a tulajdonosok, saját igényeikhez alakítva, figyelmen kívül hagyva az eredeti funkciót.


A teraszok jellemzője, hogy ezek vagy a földszinten, vagy egy épület zárófödémjén kerülnek kialakításra, egyes esetekben kényelmesen tágasak, vagy a lakáshoz képest aránytalanul nagyméretűek.

További képekért kattints a fotóra!

nadorliget_utca_elado_lakas.jpg

 

Egyre több az új építésű, erkélyes lakás

 
A jelenleg hirdetett átlagos belmagasságú, régebbi téglalakások több mint 48 százaléka erkélyes. Az utóbbi években épült társasházakon még gyakoribb, hiszen a hirdetett új építésű lakásoknak már közel 60 százaléka erkélyes.

Mennyire értéknövelők?

 
Az erkélyek a vizsgált adatok alapján jelentős felárat biztosítanak a lakóingatlanoknak, de ennek nagysága nem éri el az ingatlanos berkekben sokszor alkalmazott ökölszabályt, mely szerint az erkély területének felét hozzászámítják a lakásterülethez.


A legmagasabb értéke az erkélyeknek/teraszoknak a budai társasházakban van, ahol az erkélyek és teraszok ára valamivel több, mint 46 százaléka a belső terület négyzetméterárának. A lakásterület egy négyzetméterrel történő növelése közel 600 ezer forinttal növeli az ingatlan értékét, míg egy négyzetméterrel nagyobb terasz vagy erkély a lakást körülbelül 270 ezer forinttal drágítja.

További képekért kattints a fotóra!

xii_kerulet_teraszos_haz.jpg
Ez azt jelenti, hogy két belső területét tekintve azonos méretű lakás közül a budapesti tipikus nagyságú, vagyis 7 négyzetméteres erkéllyel vagy terasszal rendelkező körülbelül 1,89 millió forinttal drágább lehet, mint az erkély nélküli.


Az átlagos belső-pesti lakásoknál az erkély vagy terasz egy négyzetmétere a belső területek négyzetméterárának 22 százalékával drágítja meg az adott ingatlant.

CSOK-osok figyelem!

 
Amennyiben a lakásvásárlók, építők hitel és/vagy állami támogatás segítségével kívánják megvalósítani céljukat, nem elhanyagolható kérdés, hogyan is kell figyelembe venni az erkélyek méretét.


Ez természetesen csak azon hitel- és támogatástípusoknál releváns, ahol a vonatkozó jogszabály ún. méltányossági feltételként vizsgálja az adott ingatlan alapterületét. Alapesetben a piaci kamatozású hitelek vagy az állami kamattámogatott kölcsönök feltételei között nem szerepel az ingatlan mérete, csupán annak vételára, bekerülési költsége, valamint forgalmi értéke határozza meg a finanszírozás mértékét.


A Családok Otthonteremtési Kedvezménye (CSOK) esetén azonban megkötéseket tesz a lakás hasznos alapterületére vonatkozóan. Ez az egyik alapja az adható támogatás összegének, pontosan meghatározza, mi tartozhat bele és mi nem.


Utóbbi között került felsorolásra: az erkély, a loggia, a terasz, a tornác, a tároló helyiség, a gépjárműtároló és a pinceszinti helyiség alapterülete. Ez tehát azt jelenti, hogy az erkély vagy terasz mérete nem növelheti az adható támogatás összegét.


Mindez azokban az esetekben lehet hátrányos, ahol épp az erkély többlet nagyságával valósulna meg a jogosultsági feltétel, vagy azzal lehetne a mérettől is függő támogatási összegben kategóriát ugrani. A nagyobb lakás vásárlását, építését tervezőknek viszont ugyanez a feltétel lehet előnyös, mivel a maximális nagyságban gondolkodhatnak, mert az erkély mérete nem számít bele a vizsgált alapterületbe.

 
Azonban az erkély mérete ugyanúgy része a vételárnak és a bekerülési költségnek is!


Minderről még részletesebben, szemléltetőábrákkal, külföldi kitekintéssel az FHB Index alábbi linkjén lehet olvasni.

A címlapkép forrását IDE kattintva érheted el!

Címkék: terasz erkély fhb ingatlan fhb index