A cél Dánia! – Elektronikus számlarendezés Európában
Bárhol is élünk Európában, a víz, gáz, szemétszállítási, lakásbiztosítási és egyéb közüzemi számlák kifizetése alól nem tudunk kibújni. Vannak azonban olyan országok, ahol – a magyar „bevett gyakorlattal” ellentétben- sokkal egyszerűbben intézhetők ezek az ügyletek. A Díjnet online számlakezelő rendszer munkatársainak segítségével egy ötrészes sorozatban járjuk körül ezt a témát. Ebben a bejegyzésben az európai helyzetről olvashattok és arról, hogy milyen feltételeknek kell teljesülni itthon ahhoz, hogy elérjük Dániát.
Mit nevezünk online számlakezelésnek?
Az online számlakezelő rendszerek lényege, hogy a víz, gáz, lakásbiztosítási, szemétszállítási és közüzemi számlákat a papír alapú forma helyett, online, egy helyen kapjuk meg és fizethetjük ki. „A Díjnet is egy ilyen konszolidátori modellben működő elektronikus számlabemutatási és fizetési megoldás, melynek segítségével jelenleg 22 különböző közüzemi és telekom szolgáltató, valamint biztosítótársaság számláját lehet egy felületen megtekinteni és kifizetni.”- mutatta be szolgáltatásukat Kiss Ádám, a Díjnet Zrt. vezérigazgatója.
Az effajta számlakezelés temérdek előnnyel bír, melyek könnyebbé és átláthatóbbá teszik az olykor sok fejfájást okozó számlarendezést. A Díjnet segítségével a számlák egy helyen, pár kattintással rendezhetőek, a régebbiek visszakereshetőek, sőt, mellékvízmérők mérőállásának lejelentésére is van lehetőség. Az egyenleg rendezése több módon is történhet, például bankkártyás fizetéssel, netbankon vagy éppen csoportos beszedési megbízáson keresztül. Az elektronikus számlakezelő rendszerek egyik legfontosabb eleme a biztonság, így a Díjnet is kiemelten kezeli ezt a kérdést: a bankok által is használt 256 bites SSL titkosítással védett környezetben működik, az adatokhoz pedig csak a választott bejelentkezési névvel és jelszóval lehet hozzáférni.
Európai körkép
A Billentis 2015-ös előrejelzése szerint az elektronikus számlák aránya 17%-kal növekszik az üzleti (B2B/B2G/G2B) és 12%-kal a lakossági (B2C) szférában. Ez konkrétan azt jelenti, hogy ebben az évben egész Európában 7,3 billió elektronikus számlát fognak rendezni a két területen összesen.
Forrás: Billentis
A fenti térképen látható, hogy az összes keletkező számla hány százalékát rendezik online az üzleti és a lakossági szférában. Egyfelől éles különbség mutatkozik a két irány között, hiszen üzleti területen sokkal több országban használják aktívabban az online számlakezelést, másfelől markáns eltérés figyelhető meg az egyes országok között is.
Vannak olyan területek, például Norvégia és Dánia, ahol az összes számlának több mint 40%-át online kapják és fizetik be. Őket követi többek között Svédország, Hollandia és Franciaország. Ezekben az országokban 15% és 40% között mozog az online bemutatott számlák aránya. 15% alatt teljesít Európa jó része és köztük Magyarország is.
Mi kell ahhoz, hogy felzárkózzunk?
A cikk elején felsorakoztatott érvek nyomán könnyedén beláthatjuk az elektronikus számlakezelő rendszerek hasznosságát. Felmerül tehát a kérdés, hogy mi kell ahhoz, hogy itthon is akár 40% fölé kússzon ez az arány.
Az első és legfontosabb alapfeltétel az internet. A Gemius 2014-es adatai alapján, Magyarországon 74%-os volt az internet penetráció, érdekességképpen, Dániában, ugyanebben az évben a lakosság csaknem 95%-a volt internet felhasználó. Valószínű tehát, hogy az infrastruktúra javulásával az online számlakezelő rendszerek használata is sokkal természetesebb lenne.
A terjedés szempontjából kardinális kérdés a számlakibocsátók hozzáállása. Szerencsére egyre több szolgáltató cég látja meg ezeknek a rendszereknek az előnyeit. „A Díjnet mára már több mint 20 számlakibocsátó partnerrel rendelkezik, idén is négy új szolgáltatóval bővült repertoárunk. A legnagyobb partnereinknél az elektronikusan bemutatott számlák aránya pedig már meghaladja a 13-14%-ot”- mondta el Kiss Ádám.
Végül, de nem utolsó sorban, a fogyasztók hajlandóságára is szükség van, hiszen hiába minden erőfeszítés, ha maga a fogyasztó nem ismeri fel a rendszerben rejlő lehetőségeket. A Díjnet 1500 fős kutatása világosan kimutatta, hogy van igény az elektronikus számlarendezésre, elterjedésének azonban az információhiány vet gátat. Kiss Ádám szerint sok esetben még a rendszer ingyenességével sem voltak tisztában az emberek és azzal sem, hogy mennyi kényelmetlenségre megoldást kínál a Díjnet. Szerencsére az információhiány orvosolható és könnyen feloldható probléma.
Az elektronikus számlakezelés hulláma Magyarországot is egyre inkább kezdi aktivizálni. Az élvonaltól ugyan még messze járunk, de kezdetnek semmiképp sem rossz, hogy a szolgáltatásra egyértelmű igény mutatkozik mind számlakibocsátói mind pedig fogyasztói oldalról.
