A tudás hatalom, az internet által dominált világban pedig a tudás jelentős része a világhálón lelhető fel. Naponta több mint 6 milliárd keresés történik a Google-ben és nem is sejtjük, hogy egy egyszerű keresőkifejezés bepötyögésével mennyi mindent árulunk el magunkról. A Google-nek már régóta létezik olyan - kutatók által is használt - szolgáltatása, melynek segítségével megvizsgálhatjuk, hogyan alakultak időben ezek a keresések, így következtetéseket vonhatunk le a netezők gazdasági tevékenységével kapcsolatban is. Mi is éltünk a lehetőséggel és megvizsgáltuk, a Google mennyire tudja számszerűsíteni lakásvásárlási vágyainkat. - írja a Portfolio.

Jelenleg - és évek óta egyre inkább - gazdasági tevékenységünk jelentős része az interneten történik, illetve ott is hagy nyomot. Ha például valamilyen tartósabb vagy drágább fogyasztási cikket kívánunk vásárolni, lehetőségeinkről az interneten tájékozódunk, gyakran használva a Google-t vagy más keresőszolgátatásokat. Ha ezt az online tevékenységet számszerűsíteni tudjuk, az lehetőséget adhat - többek között - arra, hogy előrejelezhessük bizonyos termékeket várható fogyasztását vagy éppen átfogóbb gazdasági változókat, melyekről hivatalos statisztika általában csak jóval a tárgyidőszak vége után érkezik. Ez a számszerűsítés a Google keresőmotorjának mindenki által hozzáférhető statisztikai adatbázisa, a Google Trends segítségével már régóta lehetséges és ezt többen ki is használják. A keresési statisztikák vizsgálatára mára külön tudományág alakult (google econometrics) és az ily módon előre jelzett adatokat már több jelentős szervezet (pl. az izraeli központi bank) is figyelembe veszi döntéshozatala során.

Ha valaki ingatlanvásárlásban gondolkodik, nagy eséllyel kezd el az interneten keresgélni és nagy eséllyel használja erre a Google keresõszolgáltatását, így célszerû lehet megnézni, hogy idõben hogyan változott az ingatlanvásárlással kapcsolatos keresõkifejezések népszerûsége. Ahhoz azonban, hogy a Google Trends adatait jól összehasonlíthassuk a rendelkezésre álló ingatlanpiaci statisztikákkal és megnézhessük, azok valóban tükrözik-e a piacon lezajló folyamatokat, megfelelõen kell kiválasztani a vizsgált keresõkifejezést. Úgy találtuk, hogy az ingatlanpiaci folyamatokat a legjobban az "eladó lakás" kifejezés népszerûségéhez lehet közelíteni.


A grafikonra ránézve két dolog tûnik ki egyértelmûen. Az egyik, hogy a kifejezés népszerûsége 2012 januárjában érte el maximális értékét, a végtörlesztés okozta ingatlanpiaci mozgások tetõpontján. A másik pedig, hogy 2014 eddigi hónapjaiban az átlagos érdeklõdés jóval magasabban tartózkodott, mint az elõzõ néhány évben bármikor. A trendadat megugrása egyébként még látványosabb a minden évben jelentkezõ decemberi érdeklõdésvesztéssel - melyet késõbbi grafikonokon is bemutatunk majd - együttnézve.


Már az elõzõek alapján is lehet arra következtetni, hogy az emberek online tevékenysége jól tükrözi a valós piaci folyamatokat, ha azonban a Google Trends adatait a rendelkezõ álló ingatlanpiaci statisztikai adatokkal együtt ábrázoljuk, ez még egyértelmûbbé válik. A keresõóriás adatai és a Duna House havi tranzakciószám becslése jól láthatóan együtt mozognak. Itt is észrevehetõ, hogy a végtörlesztés miatt 2011/2012 fordulóján jelentõsen megugrott az ingatlanvásárlás iránti érdeklõdés, illetve az adásvételek száma is. Szintén jól látható, hogy az egyszeri hatás lezajlása után folytatódott a korábban tapasztalt alacsony érdeklõdés, valamint a 2014-es, régóta várt emelkedés jelei is látszanak a grafikonon. A Duna House és más ingatlanpiaci szereplõk is javulásról számoltak be az év eddigi tapasztalatai alapján, ez azonban a piaci adatokon még annyira látványosan nem csapódott le. További, óvatos optimizmusra adhat azonban okot, hogy a Google Trends adatai alapján idén jelentõsen megnõtt a potenciális vásárlók érdeklõdése.


Szintén érdekes következtetéseket lehet levonni a Google Trends - nehezen értelmezhetõ és pontatlan - regionális érdeklõdést bemutató interaktív térképrõl. A térkép abban a városban - Budapesten-, ahol az összes Google kereséshez képest a legnagyobb arányban érdeklõdnek eladó lakások után 100-nak veszi az érdeklõdés mértékét. Ehhez képest Békés megye értéke 50, ami azt jelenti, hogy az összes kereséshez képest ez eladó lakásokra vonatkozó keresések aránya kevesebb mint fele az alföldi megyében, mint a fõvárosban. Az arányaiban legnagyobb érdeklõdés Budapest után egyébként Heves és Hajdú-Bihar megyében figyelhetõ meg.


Ha az "eladó házak" kifejezés iránti érdeklõdés idõbeli változásait vizsgáljuk, hosszú távú trendeket kevésbé figyelhetünk meg, a szezonális ingadozás azonban annál inkább kitûnik. Rendszerint január-februárban, illetve július-augusztusban látható a legnagyobb keresõi aktivitás, míg az index értéke a köztes idõszakokban, különösen decemberben, jelentõsen visszaesik. Eladó házakra egyébként arányaiban Jász-Nagykun-Szolnok megyében kerestek rá a legtöbben, míg Budapesten a legkevesebben.


Megvizsgáltuk további két ingatlanpiaci keresõkifejezés idõbeli népszerûségének alakulását, az eredmények pedig látványosan támasztanak alá két közhelyet. Elõször a "nyaraló" kifejezés iránti érdeklõdést ábrázoltuk a Google Trends adatai alapján. (Egyébként mind az "eladó nyaraló", mind a "kiadó nyaraló" kifejezésekre is azonos eredményt kaptunk.) Az valószínûleg nem lep meg senkit, hogy évrõl-évre decemberben érdeklõdnek a legkisebb mértékben nyaralók vásárlása iránt. A hõmérséklet emelkedésével az érdeklõdés folyamatosan nõ, majd a nyár végétõl kezdve decemberig megint lecseng. Az azonban egy fokkal meglepõbb, hogy az érdeklõdés rendszerint évrõl-évre júliusban tetõzik, amikor vélhetõen már túl késõ nyaralót venni (ahhoz, hogy még azon a nyáron kiélvezhessük). Leolvasható az is, hogy a júliusi relatív csúcsok évrõl évre egyre magasabbra kerülnek, így akár bízhatunk abban is, hogy idén a korábbi éveknél jobban felpörög a hazai nyaralópiac.


Hasonlóan nyert bizonyítást a Google Trends grafikonja által az a közhely, hogy a bérlakások piaca az egyetemisták hadának érkezése elõtt, augusztusban pörög fel igazán. Az "albérlet" kifejezésre történt kereséseknél megfigyelhetjük azt is, hogy az évben van még egy lokális érdeklõdési csúcs: január, ami a szokás szerint alacsony érdeklõdésû decembert követi. Mivel február a tavaszi félév kezdete a legtöbb felsõoktatási intézményben, ez is arra utalhat, hogy a magyarországi bérlakáspiacot valóban leginkább az egyetemisták mozgatják. Ez nem meglepõ, tekintve, hogy európai szinten Magyarországon az egyik legmagasabb a saját tulajdonú lakásban élõk aránya, míg az egyik legalacsonyabb a bérlést választóké. Az egyetemisták jelentik az egyetlen olyan csoportot, akiknél az egzisztenciális helyzet felülírja az évtizedes szokásokat, így nagy eséllyel döntenek az idõsebb korosztály által rendszerint pénzkidobásnak tartott bérlés mellett.


Természetesen nem állítjuk, hogy az emberek kizárólag a Google oldalára látogatnak el, ha ingatlant akarnak vásárolni, illetve azt sem, hogy mindenki, aki rákeres egy kapcsolódó kifejezésre, tényleg részese lesz egy milliós tranzakciónak. Ennek ellenére azonban látható, hogy a fogyasztók online tevékenysége valamilyen arányban reprezentálja valós gazdasági tevékenységüket. Így, mivel az online tevékenység sokszor gyorsabban és egyszerûbben megfigyelhetõ makroszinten, mint a valós gazdasági tevékenység, érdemes lehet figyelni a Google Trends adatait és a hasonló statisztikákat annak érdekében, hogy felmérhessük egyes piacok várható alakulását.