Korunk kiemelten kezelendő kérdése az energiatakarékosság. Szóróanyagok ezreivel árasztanak el minket arról, hogy a mindennapjaink során miként tudunk energiát és pénzt spórolni. Biztosan mindenkinek ismerősen cseng, hogy „jól zárd el a csapot, ha nem használod”, „kapcsold le a lámpát, ha kimész a helyiségből”, „húzd ki a töltőt a konnektorból feltöltés után” és még folytathatnánk a sort. Olyan aprócska dolgok ezek, melyeket kis odafigyeléssel beépíthetünk a napi rutinba.

Vannak azonban olyan fejlesztések, korszerűsítések, amik sokkal nagyobb volumenűek, ennek megfelelően azonban hatásfokuk is messze megelőzi az előbb említett „apróságokat”. A helyzet és a trend relevanciáját példázza az a tény is, hogy már kormányzati támogatást is nyerhetnek azok, akik belefognak a korszerűsítésekbe az Otthon Melege Program keretein belül.

Akadnak olyan tényezők is, melyekre már az építés során érdemes ügyelni.  Olyan dolgok ezek, amik többé-kevésbé utólag is pótolhatók, mégis, hosszú távon sokkal kifizetődőbb, ha már a kezdeteknél, a házépítésnél ezeket az elveket követjük.

Falak szigetelése

A szigetelés energiatakarékosság szempontjából kiemelten kezelendő. Általánosságban elmondható, hogy a szigetelés minősége nem csupán az anyag minőségétől függ, hanem a falak vastagságától és számától is. Új építésű ingatlanoknál lényeges a ház alapzatának szigetelését is felvenni a listára, sőt a tetőről sem szabad megfeledkezni.

Gondolj a tetőre is!

„Egy tető háromféleképpen tud energiát megtakarítani a számunkra. Klasszikus tető-hőszigeteléssel, napelemek, napkollektorok beépítésével, de maga a cserép is lehet energiatakarékos. A napkollektorok hőenergiát termelhetnek a meleg vízhez és a fűtéshez, kültéri medencék fűtéséhez, napelemmel pedig elektromos áramot állíthatunk elő.” – mondta el Kóbor Csaba, a Bramac alkalmazástechnikai vezetője, akit arról kérdeztünk, hogy a tető miként befolyásolhatja energiatakarékossági törekvéseinket.

A tető ma már sok esetben élettér is, valójában egy összetett rendszer. Az épületek energiavesztesége leginkább itt jelentkezik, ezért egyre inkább komplexebb megoldásokra van szükség.  „A viharállóságot, biztonságot (pl.: hófogás) biztosító tetőrendszer-elemek használata minimumként ajánlott akkor is, ha a tetőterünk nem lakótér. Optimális esetben érdemes ezen felül energiatermelő berendezéseket (napelemeket, napkollektorokat) is használni. Amennyiben beépített tetőtérrel rendelkezünk, az előbbiekben felsoroltakon kívül szükséges a megfelelő hőszigetelést, valamint fokozott vízzáróságot biztosító rendszerelemek használata is.” – tette hozzá Kóbor.

Ne sajnáld a pénzt a nyílászárókra!

Temérdek energia megspórolható a jó minőségű nyílászárók beépítésével. Alapvető követelmény, hogy a kiválasztott darab légzáró, nedvesség, hő- és hangszigetelő és esztétikailag igényes megjelenésű legyen. Anyag tekintetében fa, műanyag, alumínium illetve kombinált verzió közül választhatunk. Az, hogy ki melyik mellett voksol leginkább ízlés kérdése, az alapvető jellemzőkhöz azonban érdemes ragaszkodni.

Az energiatakarékosság fontosságát egyre inkább kezdi felismerni a társadalom, a tudatosulásig azonban még hosszú az út. Szerencsére ma már a korszerű technika elérhető a családok jó részének, sok esetben pedig alkalmazásunk inkább odafigyelés és hajlandóság kérdés, sem mint anyagi. A hosszú távra tervezés képességét tanulni kell, a fáradozás azonban évek múltán meghozza gyümölcsét.