Milyen lesz majd a csepeli felhőkarcolókban lakni?
fotó:NCinDC/Flickr
Avagy ott dolgozni?
Úgy tűnik, hogy Budapesten, azon belül Csepelen is beindulhat a felhőkarcolósodás. Főleg akkor, ha tényleg megnyerjük az olimpia rendezési jogát, mert akkor elszabadulhat a fejlesztői pokol az ilyen, még kihasználatlan, s magas hozammal kecsegtető városrészeken. A Kopaszi-gáton már biztos lesz ilyen épület, igaz, az kicsit odébb van.
Megosztó, hogy vajon mennyire van igény rendkívül magas épületekre, az miképp befolyásolja a városképet. Egy fiatal indiai mérnöknő, Rakshita Nagayach négy pontban foglalta össze a felhőkarcolók előnyeit:
1. Helytakarékosak. Több lakó befogadására képesek, mint az alacsonyabb épületek.
2. A magasabb szinteken több a napfény.
3. A magas épületek kedvezőbb lehetőséget nyújtanak a környezetbarát megoldásokhoz, hogy „zöld épületek” épülhessenek, hiszen több napfény éri a lakásokat, vagy irodákat és nagyobb felületek állnak rendelkezésre napelemek felszereléséhez.
4. Ahol magasak a telekárak, egyértelműen gazdaságosabb fölfelé terjeszkedni (persze ördög a részletekben: lásd lentebb a hátrányoknál a különféle költségnövelő tényezőket).
Ha felhőkarcolóban még nem is, de hátha itt laknál:
Csepeli, Budafoki és környező ajánlatok
És számba vette további 5 pontban a hátrányaikat is:
1. A legjobban képzett mérnököket és építészeket igényli, ami szintén költségnövelő.
2. A szélhatás, valamint a földrengéskockázat kiküszöbölésére alkalmazott technológiák szintén jelentősen növelik a költségeket.
3. A felhőkarcolók olyan erősségű rezgéseknek vannak kitéve, ami akár az üvegborítások repedéséhez is vezethet, mint történt például a bostoni 200 Clarendon-torony esetében.
A bostoni 200 Clarendon (korábbi nevén: John Hancock Tower) fotó:NCinDC/Flickr
Az 1970-es évek elején épült, 60 emeletes, 240 méter magas épületen a szétpattanó ablakok problémáját az MIT egyetem kutatói szélcsatornákban vizsgálták. Végül több, mint tízezer üvegtáblát cseréltek le, 5 és 7 millió dollár közötti többletköltséggel járt mindez.
4. A felhőkarcolók alapjai olyan hatalmas terhelésnek vannak kitéve, hogy ha például a nem elég nagy telekméret miatt alulméretezett, akkor mindez akár az épület összeomlásához is vezethet. (Vélelmezem,hogy az indiai szakember egy fajta korrupciós kockázatra gondolhatott áttételesen, hiszen nem hinném, hogy bármely ország szakhatósága kiadna olyan építési engedélyt egy felhőkarcolóra, ahol az alapok nem kellően biztonságosan méretezettek.
5. Az állandó oszcillációs ingamozgás a felhőkarcolókban lakókban vagy dolgozókban tengeribetegséghez hasonló tüneteket válthat ki.
Szóval mint mindennek, előnyei és hátrányai is akadnak. Ti laknátok vagy dolgoznátok felhőkarcolóban? Illetve akinek van ilyen tapasztalata, írja meg, hogy ő mit tartott előnyösnek és mit utált. Vajon tényleg tengeribeteg lett?
Forrásként a Quora.com vonatkozó írása, valamint Wikipedia-szócikkek is szolgáltak.
