Ebben az ütemben 650! év alatt újul meg a hazai lakásállomány
A KSH kiadta legfrissebb statisztikáit a hazai lakásépítési piac első három negyedévének teljesítményéről. A számok ugyan újra és újra megrázóak, ám nem értek senkit sem váratlanul. Idén októberig mindössze 4077 új lakás épült Magyarországon (ez év végére kb. 6-7 ezer lehet), összehasonlításképpen 2004-ben 43 ezer!! volt ugyanez a mutató.
Itt tartunk most.
Az okok legtöbbünk számára nyilvánvalóak. Válság. Hitelezés összeomlása. Árak zuhanása (ami miatt az üzleti alapon építők jelentős része kiszállt a piacról). Általános gazdasági, létbiztonsági és bizalmi összetevők.
A TLE (Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület) becslése szerint, akik hosszú évek óta mantrázzák a hazai lakásállomány megújulásának számait, az ideális 100 év helyett (amihez évi 40 ezer új lakás kéne), a jelenlegi tempóban mintegy 650 évig tart majd a hazai lakásállomány megújulása, lecserélődése. Elég ijesztően hangzik, de azért nem ennyire drasztikus a kép. A statisztika ugyanis kizárólag az új építéseket tartlamazza, és nem számol az éves szinten több ezer lakásfelújítással, panelrehabilitációval, melyeknek köszönhetően azért folyamatosan újul a hazai lakásállomány és tolódik ki egy-egy épület, és a bennük lévő lakások várható életkora.
A TLE azonban egy négypontos javaslatot is kidolgozott, amelyek - látva a hazai büdzsé véges lehetőségeit - nem igényelnek állami forintokat.
- A 2014-2020-as uniós támogatási időszak jelenleg folyó tervezése során el kellene érni, hogy a következő 7 évben épületenergetikai, településfejlesztési, munkaerő mobilitási céllal az uniós forrásokból a lakásfelújításokra, lakásépítésekre is jusson.
- Szükséges lenne egy épületenergetikai program leegyeztetése az EIB-vel. Lehetőség van rá, hogy épületenergetikai céllal építésre és felújításra EIB (Európai Beruházási Bank) források kerüljenek bevonásra, amelyekkel hazai költségvetési támogatás nélkül, alacsony kamat mellett, forint alapon, hosszú távú lakáshitel bevezetésére lenne mód.
- Szükséges lenne továbbá, hogy a kormány a szocpol támogatást olyan szintre emelje, hogy az energiahatékony, legális lakásépítések áfa tartalmát jutassa vissza az építkező, új lakást vásárló gyermekes családoknak. A jelenlegi szocpol mérték még az áfa összegét sem adja vissza támogatásként, ilyen támogatás mellett nem működik a rendszer.
- A lakásépítésekkel, lakásfelújításokkal foglalkozó központi hivatalra, vagy kormánybiztosra lenne szükség. A KSH számaiból az látszik, hogy évszázados mélyponton van a lakásépítések száma. Az elmúlt évtizedekben nem volt kiszámítható a kormányzatok lakásfejlesztési politikája.
A hazai lakáspolitikának évek óta nincs megbízott képviselője a kormányzat részéről, ami szintén nem segíti a sokak számára, és úgy általában az ország számára fontosnak mondható lakáspiacot. A lakáspiac különböző területeit érintő (hitelezés, építésügy, szociálpolitika) szakemberek persze ülnek különböző minisztériumok vezető székeiben, ám a témában összehangolt fellépésre valóban nem lehet várni addig, amíg nincs dedikált képviselője a területnek.
Érdekességképp, a Portfolio.hu kiszámolta, hogy a magyar lakásállomány értéke hozzávetőleg 443 billió forint, amivel bőven az első helyen áll a magyarok lakástulajdonának értéke bármilyen más vagyontárgyunk összértékéhez képest. Mivel ez a legértékesebb magántulajdonunk (egyénileg és közösségileg is, úgy általában), ezért ennek az értéknek a megőrzése minden tulajdonos számára kiemelt kérdés (kéne, hogy legyen), amiben az államnak is érdemes kisebb-nagyobb mértékben kivennie a szerepét, ha mással nem, legalább egy dedikált emberrel, aki ennek a területnek a gondjaival, ügyeivel foglalkozik hivatalosan.
Míg 2004-ben majdnem 44 ezer! lakást vettek használatba (ennyi új lakás épült), addig 2013 első 9 hónapjában 4 ezer, ami év végére maximum 6-7 ezer közé kalkulálható! - Döbbenet.
A legfrissebb adatok a KSH-tól.
Keresélj az Otthontérképen!
