Ha így megy tovább, akkor a főváros és a nyugati határszélek megtelnek, míg a nulla körüli munkalehetőséget adó keleti sarkai kiürülnek az országnak. Ébresztő, 30-asok, 40-esek vagy még idősebbek! Érdemes Pesten vagy Nyugaton nézelődni, ha lakást vennének mondjuk befektetési-kiadási céllal.

Sokkal-sokkal többen és gyorsabban költöznek a fiatalok, mint akár a családalapításhoz közelebb álló, vagy épp már családos 30-40 éves korosztály, vagy akár az ugyanilyen korúak költöztek volna jó pár évvel korábban. Ebből viszont az következik, hogy a mainál is gyorsabb lesz azon kisvárosok, falvak, sőt nagyvárosok „kiürülése”, melyek nem tudnak éléggé sok és eléggé vonzó munkalehetőséget, színes programokat, fiatalos hangulatot teremteni – legalább a felsőoktatás s egy-két, a fiatalok körében népszerű, nagyobb munkaadó betelepítésével.

A friss statisztikák alapján ugyanis a fiatalok igen jelentős része el költözne is azért, hogy munkát kapjon. Pár napja készült el a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 15 és 34 év közöttiek munkaerő piaci helyzetét vizsgáló kutatása. Ennek lényege, hogy a fiatalok körében a 15–19 évesek több mint negyede (közel 26 százalékuk), míg a 20–24 évesek közel 47 százaléka minden további nélkül hajlandó lenne elköltözni jelenlegi lakhelyéről azért, hogy munkát kapjon! Ez bizony sokkal jelentősebb mobilitási hajlandóság, mint 10-20 évvel ezelőtt.

Mi több, a két legfiatalabb csoportot nézve kiviláglik, hogy akik hajlandók a munka miatt költözni, azok 40 (15–19 évesek), illetve 50 százaléka (20–24 évesek) a munkaszerződés reményében akár külföldre is kiköltözne. Még úgyis magas az arány, ha az idősebbeket is belevesszük: az összes vizsgált korcsoportban (15–34 évesek együttesen) a fiatalok közel 32 százaléka költözne a munka miatt – az ezt válaszolók bő 46 százaléka pedig akár külföldre is menne.

Nyáron közben egyre terjed a suli melletti munka: a diákszövetkezeteken keresztül 130-140 ezren vállalnak munkát minden évben. Tavaly például az egyetemi hallgatóknak majdnem fele dolgozott nyáron, holott a 2008-as válság idején az egyetemisták egyötöde sem dolgozott még- Ennek ellenére immár a diákmunkások körében is érződik a munkaerőhiány. Az is igaz persze, hogy már csak mintegy 290 ezer hallgató tanul a felsőoktatásban.

Mi következik mindebből: az, hogy nem csak a munkaerőpiac, de az ingatlanpiac is nagyon más lesz 5-10 év múlva. Az akkorra felnövő generációk mobilabbak lesznek, talán még a családalapítást követően is könnyebben költöznek. Felerősödnek tehát azok – a már mai is nagyon jól érzékelhető – folyamtok, amikor is a jó munkahelyet és színvonalas, színes élőhelyet biztosító városok, városrészek, országrészek felértékelődnek, míg a lefelé tartó, új munkahelyekkel nem csábító vidékek elnéptelenednek, hiszen az elöregedő lakosságot nincs aki pótolja. „Csak a selejt marad itt” – mondják egyre többen, egyre több vidéki városban – akár saját magukra is az emberek.

Nézzünk egy „legendás” ózdi lakáshirdetést. Felfutás ide, vagy oda ezt a szép kétszobás helyi lakást mindössze 1,92 millióért kínálják. Ebből Pesten egy fürdőszobányi lakást jó ha kapunk... és miért adják el? „Költözés miatt” Hm...

Bár nyilván sokkal-sokkal jobb egy szegény magyar kisvárosban vagy községben élni, mint mondjuk Ukrajnában vagy Indiában, ám ez nem vigasztalja a fillérekért dolgozó helyieket. Ha a szülők kihalnak, bizony még több lesz az 1-2-3 millióért eladó szép falusi porta vagy a kisvárosi középkategóriás lakás. Nem csak Ózdon, hanem mondjuk egy átlagos keleti nagyvárosban, mondjuk Békéscsabán, ahol négymillió alatt már hatalmas házrészt lehet vásárolni, közel a központhoz, igaz erősen felújítandó állapotban. 

 

 

Címkék: költözés vidék családi ház eladó ház zöldövezet eladó családi ház Békéscsaba Ózd otthontérkép Kelet-Magyarország eladó/kiadó felújítandó családi házak vidéki családi házak vidéki ingatlanok ózdi családi ház békéscsabai családi ház költözési hajlandóság