Egyelőre nem lassul az új lakások áremelkedése
Jelenleg nincs olyan tényező, ami látványosan mérsékelné az új lakások árát, vagy akár csak megállítaná a drágulást. Fordulatot csak a túlkínálat vagy a túl magas végső ár hozhat, de még mindkettőtől messze vagyunk.
Meddig tarthat még a lakásárak tempós növekedése és mi az, ami fűti a drágulást? – kérdeztük Földi Tibort, Magyarország vezető lakásfejlesztője, a Cordia Zrt. vezérigazgatóját. A szakember szerint az elmúlt pár évben a keresleti oldal bizonytalansága volt a meghatározó, hiszen sok család és egyéni vásárló is csak tervezgetett, de inkább elhalasztotta a tranzakciót, ám amikor megjelentek az első, nagyobb léptékű fejlesztések, sokan lecsaptak ezekre. Látva ezt az érdeklődést, egymás után indultak be a beruházások, sőt, olyan cégek is megjelentek a piacon, amelyek semmiféle lakóingatlan-fejlesztési referenciával nem rendelkeznek.
Így néz ki a Terrace Residence egyik épülete
Földi Tibor szerint érzékelhető ugyan, hogy lassabb lett a drágulás üteme, de a fejlesztők kénytelenek beépíteni az árba a folytonosan emelkedő kivitelezési költségeket. A vezérigazgató tartja magát az év elején ismertetett álláspontjához, miszerint a vevői oldalt a CSOK kedvező változásai, az egyéb befektetési formákkal elérhető rendkívül alacsony hozam, az alacsony lakáshitel-kamatok és a növekvő hitelfelvételi hajlandóság is erősíti. „Ezek a folyamatok azt is előre vetítik, hogy várhatóan az áremelkedés trendje sem fordul meg, legfeljebb lassulhat” – erősítette meg.
Úgy látja, hogy a kereslet továbbra is megmarad, ám a fejlesztőket inkább a költségoldal nyomasztja, hiszen mind az alapanyagok, mind a kivitelezési költségek (főleg a munkaerő) olyan ütemben drágulnak, amit már nem tud lenyelni egy fejlesztő, így kénytelen áthárítani a vevőre. Éppen ezért nem csak a Cordia, hanem az egész iparág azt szorgalmazza, hogy 2019 után is maradjon meg az eredetileg átmeneti időre bevezetett kedvezményes, ötszázalékos áfa az új lakásoknál. Ha ugyanis visszaáll a magas, 27 százalékos áfakulcs, az is növelheti az eladási árakat. „Az 5 százalékos áfakulcs véglegesítésével ráadásul enyhíthető lenne a kivitelezési árakat felhajtó kapacitáshiány is, hiszen a kivitelezőknek nem kellene rohamtempóban befejezniük a beruházásaikat 2019 végéig” – fogalmazott Földi Tibor.
A statisztikák szerint Budapesten az új lakások átlagos négyzetméterára meghaladja a 630-640 ezer forintot. A Duna jobb partján az átlagár 660-680 ezer forint is lehet, a bal parton 7-8 százalékkal alacsonyabb. A legdrágább kerületekben (V., I. XII. bizonyos részei) elfogadott lett az egymillió forintos négyzetméterár is.
„A Budapesten futó projektek lakásainak fele várhatóan 2018-ban fog elkészülni, ám a fejlesztések jelentős része csúszásban van a tervezett átadáshoz képest. Ez szerencsére a Cordiára egyáltalán nem jellemző, hiszen nálunk az összes projektnél, kilenc helyszínen az eredetileg elgondolt menetrend szerint halad a munka” – húzta alá Földi Tibor. A szakember megerősítette, hogy a vállalat a főváros hét kerületben jelenleg több mint 1200 lakást épít, más projektek értékesítése szintén folyamatban van, továbbá újabb fejlesztéseket is tervez Budapesten.
A Thermal Zuglo újabb ütemének látványterve
A vezérigazgató általános piacértékelésében hangsúlyozta: a fejlesztések továbbra is meglehetősen egyenlőtlenül oszlanak el, hiszen a XIII. kerületben koncentrálódik az új fővárosi projektek lakásainak 25 százaléka, a XI. kerületben pedig a 18 százaléka. (Mindkettőben jelen van a Cordia). E két „sztárkerület” mellett a pesti belső kerületek – VII., VIII., IX. kerület – rehabilitációs területein láthatunk kiemelkedő fejlesztői aktivitást. A Cordia ezeket a körzeteket továbbra is igen fejlődőképesnek ítéli.
A cikk megjelenését támogatta a Cordia.
