Vidéken is nagyot lehet szakítani a lakáskiadással
A Nyugat-Dunántúlon kell körülnézni, ha kiadási céllal akarunk lakást venni. Elég jó biznisz jöhet össze, ha jól választunk.
Bár vannak már óvatoskodó hangok is, de mivel a lakásárak továbbra is emelkednek (legfeljebb nem olyan gyorsan, mint tavaly), még mindig megéri beszállni a lakáskiadásba. De nem feltétlenül Budapesten, itt ugyanis elég vegyes a kép. Nem úgy, mint a nagyobb megyeszékhelyeken, főleg a Dunántúlon.
Noha az áremelkedés és a bérleti díjak stagnálása miatt a korábbinál kisebb bérleti hozam várható, a kis kockázatú befektetési formákhoz mérve továbbra is vonzó lehet ez a megoldás. Nem nagy innováció, hogy az egyetemistákra, az ingázókra, munkásokra és nyaralókra érdemes építeni ezt a lakáskiadás-üzletet.
A hűség városában, Sopronban akadnak extra ajánlatok is, mint például ez a 85 négyzetméteres háromszobás lakás, amiért 200 ezret kell letenni havonta. De találtunk ugyancsak ebben a városban, annak is a közepén egy nem régen épült házban lévő másik háromszobás lakást, amiért 195 ezer forintot kér és feltehetően kap is a tulajdonosa.
A nyugati határ mellett az ausztriai településeken dolgozó magyar vendégmunkások keresletére alapozva szinte minden lakást ki lehet adni. Az átlagos kétszobás panellakásokat Sopronban kb. 14-15 millió forintért lehet megvásárolni – az ugyancsak népszerű Szombathelyen és Mosonmagyaróváron kissé olcsóbban. Ezek általában havi 90-100 ezer forintért adhatók ki. E három városban egy kisebb garzonért is elkérnek havi 70 ezret, bár ennek a lakástípusnak arányosan magasabb a beszerzési ára is (12-13 millió forint). Aki új építésű lakást adna ki, az 120-140 ezer forintos árat is megszabhat. Amire érdemes figyelni: az ingázóknak létfontosságú a parkolási lehetőség, vagy a saját garázs.
Jó lehetőség az iparvárosi lakáskiadás is: Győr és vonzáskörzete például a munkalehetőségek miatt ideális célpontja a bérlőknek. Az olcsóbb, 50 négyzetméter körüli panelekért itt is 60-80 ezer forintot lehet kérni havonta. Ezek a lakások 13-15 millió forintos áron vehetők most meg. Téglalakásnak, új építésűnek akár 140 ezer forint is lehet a kiadási díja.
Szegeden egyre mozgalmasabb az élet, bár ez még nem látszódik annyira az árakon. Ez az új építésű házban lévő, tetőtéri 40 négyzetméteres lakás például már 80 ezer forintért kivehető. Vannak, természetesen 100 ezer forintos vagy kicsit ennél is drágább lakásbérletek, de ott már az ingatlan is jóval nagyobb, mint ez.
Bár még messze az új tanév előtti felhajtás, de azért nem árt sietni: aki egyetemistákra alapozná az üzletet, annak érdemes Debrecenben, Szegeden, Pécsen ingatlanba fektetni. Az egy-két szobás panelek az egyetemi városrészekben fejenként 20-25 ezer forintért kiadhatók 2-4 személy részére. „Ezek a lakások, mintha láthatatlan országos közmegegyezés lenne ebben, kb. 12 millió forintos áron kaphatók, jobbára várostól függetlenül” – véli Valkó Dávid vezető elemző, az OTP Ingatlanpont adataira alapozva.
Kissé eltérő, de hasonló módon jövedelmező befektetés a Velencei tónál nyaralót venni és kiadni. Főleg Kápolnásnyék tóhoz közeli részén, de még inkább Sukoró üdülőfalu dombos részén, ahol csodás a panoráma és sokkal csendesebb a környék, mint közvetlenül a tó partján, viszont maga a tó öt perce kerékpárral. Itt van például ez a hatalmas, ápolt kerttel rendelkező, jó beosztású ház, ami nem csak tavasztól ősz végéig, hanem télen is kiváló lakhely lehet.
Bebizonyosodott, hogy a menőbb fesztiválhelyszínekhez közel fekvő, vagy a jó wellness és turisztikai adottságokkal rendelkező városokban – Siófok, Keszthely, Balatonfüred – lévő lakások biztosítanak kiszámítható jövedelmet. Egy kétszobás lakást Siófokon nyáron négy főre napi 25-40 ezerért, télen 10-20 ezerért lehet kiadni.
A rezsi többnyire alacsonyabb, mint a nagyvárosokban, a többletkiadásokat az üzemeltetési költségek és az adó jelentik – cserébe értékálló ingatlanhoz jut a befektető, és nem mellékesen ingyen nyaralási lehetőséghez. A nyaralók ára fekvéstől és állapottól függően óriási eltérést mutat, itt mindenki saját pénztárcája szerint válogathat.
Az ingatlanvásárlás forrásigényes befektetés: a vételár mellett az illetékfizetés, a kezdeti ügyvédi és szolgáltatói költségek, az amortizáció, valamint a jogszerű kiadás adóvonzata is csökkenti a nyereséget. Mindezek mellett Valkó Dávid szerint nagy átlagban hozzávetőlegesen 5-6%-os éves hozammal lehet kalkulálni a jól kiadható ingatlanok esetében. „És akkor még nem is számoltunk a lakásár-emelkedéséből fakadó várható többlethaszonnal, amikor később értékesíti a tulajdonos a befektetési céllal vett ingatlant” – teszi hozzá az Ingatlanpont elemzője.
