Megéri az életfogytiglani lépcsőzés?
Egy új lakásnál az első egy-két alkalommal fel sem tűnik, mennyit kell lépcsőzni, de bizony később ez nagy gond lehet. Nem véletlen, hogy a harmadik, negyedik vagy még magasabban lévő, lift nélküli lakások ára alacsonyabb a hasonló első emeleti társaikhoz képest.
Két éve, amikor két, nyolc éves családi lakástakarék szerződésem lejárt és volt egy kis kuporgatott önerőm és egy családi kölcsön-ígéretem is hozzá, elkezdtem a legolcsóbb lakások közt, kifejezetten befektetési céllal keresgélni. Még szó sem volt arról, hogy 10 millió alatt nincsen lakás, nyolc körül már Zuglóban is lehetett apró ékszerdobozokat találni.
Elárulom tehát a titkomat: nem csak írni szeretek a lakásokról, de igazi „ingatlanbuherátor” vagyok, kifejezetten imádok lakásokat nézegetni, különösen, ha saját magamról vagy akár rokonról, ismerősről van szó. Lehet el kellene mennem ingatlanosnak... Mert hát tanácsokat is könnyen osztogatok, de persze a suszter cipője mindig lyukas, magam is beleszaladok érdekes történetekbe.
Ilyen volt a „sasfészek” is. Miért így hívta a tulaj? Mindjárt kiderül. Zugló egyik kis zugában egy icipici lakás, amelyből gyönyörű kilátás nyílt a budai hegyekre és még a kivilágított várat is lehetett látni. (A másik titkom: gyengém a kilátás!) Bele is szerettem a bő 20 négyzetméteres minigarzonba. Még azt is megbocsátottam, hogy a fürdő kifejezetten 70 kiló és 165 centi alatti lakóknak lett kialakítva. A mosdó kézmosó méretű volt, a zuhanytálca a kapható legkisebb méret. A vécé mégis csak keresztben fért el, a mosógép pedig a nappaliban(!) volt bekötve, a fürdőben legfeljebb a drága mini-gép fért volna el, az is cipőkanállal bepasszírozva. A konyhába egy tűzhely és egy mosogató volt bepasszítva, a hűtőgép is a szobában kaphatott csak helyet.
De ami a lényeg: a lakásocska az ötödiken volt, miközben lift nemhogy a negyedikig, de egyáltalán nem volt a házban! „Sportos” – ez volt az első, még pozitív gondolatom. Azután másodjára már „hűha, ez igen magasan van” jutott eszembe, mire pocakomat felcipeltem. No, de a kilátás – gondoltam, nem is szólva az igen vonzó árról. Még ajánlatot is tettem (nyolcmillió alatt), ám a sors végül másnak kedvezett.
Elképzelem azonban, hogy a reménybeli vásárló (vagy annak bérlője) még ma is átkozódik. Mert igen, gyönyörű fentről a kilátás, de ez hamar feledésbe merül. Már csak azért is, mert ez egy magas emeletes régi ház volt, félemelettel, azaz panelre átszámítva annyit kellett fellépcsőzni (istenem, 108 lépcsőfok!), mintha a hatodikra vagy akár a hetedikre kellene mindennap gyalog felmászni.
Ezt a kihívást persze 30 alatt általában nem is értik a fiatalok, legfeljebb akkor, ha minden nagy bevásárláskor egy karton ásványvízzel és 6-8 kiló más áruval kell „fellogisztikázni”. Vagy extra borravalót adni a kiszállító cégnek, és persze a mestereknek, akiknek festéket, vakolóanyagot kell felvinni, sittet levinni. Brrr.
Egyszóval: az árban bizony benne van, ha valami a negyediken, vagy az ötödiken van és nincsen lift. De régi házakban már a harmadik is gáz, különösen, ha van félemelet, és/vagy nagy belmagasságúak a lakások, azaz az átlagosnál több a lépcső. Negyven felett már a lakótelepi harmadik is határeset azzal az ötven körüli lépcsőfokkal – csudalakásomban, a sasfészekben 108 volt ugye. Ötven és hatvan év felett pedig már a lift nélküli második is nagy nehézséget jelenthet, különösen szatyorral vagy akár lépcsőmászásra alkalmas húzókocsival, azaz banyatankkal is.
Nézzünk is egy példát:
A IX. kerületi József Attila lakótelepen egy legfelső emeleti 27 négyzetméteres, persze lepukkant garzon már 13,25 milliós irányártól a miénk lehet – „ajándék életfogytiglani lépcsőzéssel”. Persze a hirdetésben ezt nem ragozzák. Ahogyan azt sem, hogy lapos tetős házban a legfelső negyedik mindig extra beázási kockázatot is jelent.
A harmadikon egy ugyanilyen lakás legalább 150 ezer forinttal drágább.
Ugyanez a legjobb első emeleten legalább 13,9 millió, azaz legalább 650 ezer forintos felár.
Az is igaz, hogy lakik egy 80 év feletti, szívbeteg rokonom egy lift nélküli ház harmadik emeletén, és könnyen lehet, hogy a pár évtizednyi lépcsőzés néhány évvel meghosszabbítja az életét. De azért az emberek többsége inkább az edzőteremben fizet a lépcsőzőgépért.
