Itt lakik Berényi Miklós

A Berényiek tették fel a térképre a kispesti Wekerletelepet. Legalábbis annak a generációnak, amelyik a kereskedelmi tévékből ismeri a világot. A hangulatos lakótelep értékeire egyre többen figyelnek fel, sőt, az odaköltözni vágyók száma is növekszik.

Kertváros a nagyvárosban mondhatjuk a XIX. kerületi Wekerle lakótelepről, melynek népi szecessziós házai, még véletlenül sem emlékeztetnek arra, hogy Budapesten járunk. Igaz száz évvel ezelőtt, mikor épültek, Kispest még önálló település volt, és csak 1950-ben csatolták a fővároshoz.

Kép forrása: szeretlekmagyarorszag.hu

Az pedig valószínűleg csak a vakszerencsének köszönhető, hogy ezt a kis szigetet, mindkét háború érintetlenül hagyta. A több mint 100 éves házak így ma is kiváló állapotban vannak, lakóik pedig olyan közösséget alkotnak, akik mindent megtesznek azért, hogy Wekerletelep megőrizze kertvárosias, családias jellegét. Így történhetett, hogy a telepet 2011-ben műemléki jelentőségű területté nyilvánították.

De ugorjunk vissza egy kicsit az időben, és nézzük meg, hogyan keletkezett a telep, és kiknek építették. Mint minden lakótelepet, a Wekerlét is az iparosodás, és a nagyvárosokba özönlő munkáscsaládok lakhatási problémáinak megoldása hívta életre. A telep névadója, Wekerle Sándor pénzügyminiszter, később miniszterelnök szívén viselte ezt az ügyet, és javaslatára vásárolta meg az állam a Sárkány család birtokát, melyen 1908-ban elkezdődhetett az építkezés.

Bár az elsődleges cél az volt, hogy minél több embernek, minél olcsóbban oldják meg a lakhatási problémáit, Fleischl Róbert építész javaslatára mégis a szellősebb, kertvárosias jelleg mellett döntöttek, a zömmel vidékről felköltöző lakók számára ugyanis drasztikus változás lett volna, ha klasszikus bérházakba költöztették volna őket.

A telep így egészen 1925-ig épült, és összesen 1007 ház kapott rajta helyet, 4412 lakással, melyek között családi házakat (ikerházak és sorházak), bérházakat és garzonházakat is találunk. A lakások kertjeiben kis konyhakertek kaptak helyet, de a II. világháború alatt még állatokat is tartottak itt. A telep megépülésekor pedig 50 ezer fát ültettek, és minden lakás 4 gyümölcsfát is kapott.

Az első években kizárólag állami munkáscsaládok költözhettek a telepre, 1914-től azonban már a közeli magángyárak munkásai is itt kaptak lakást. Később már a telepen alkalmazott tisztviselők, üzletbérlők és rendőrök is ide költözhettek, végül pedig szinte csak a kispolgárság engedhette meg magának, hogy itt éljen. A lakótelep ma is a város egyik legnépszerűbb, legcsaládbarátabb környéke, nézzük, milyen ingatlanokat talál, aki ide szeretne költözni.

Igazi beleszeretős, családi otthon a Kós Károly téren

Komplett felújításon esett át ez a 62 nm-es lakás, melynek során a vezetékek, a fűtésrendszer, a nyílászárók és a burkolatok cseréjére is sor került. A műszaki és esztétikai felújítás az alaprajzot is érintette, így az átalakítás során egy praktikusabb, nappali + 2 hálószobás lakás jött létre, mely egy, sőt akár még két kisebb gyermekkel költöző család számára is ideális lehet.