A Deloitte Tanácsadó Zrt. prágai központjában készült egy több országra kiterjedő (nemzetközi) lakáspiaci elemzés "European housing 2012" címmel (ide kattintva elérhető az eredeti (angol nyelvű) tanulmány), melyben több uniós ország (plusz Oroszország), köztük hazánk, lakáspiaci mutatóit, adatait igyekeztek szakértő szemmel összevetni, és az eredményekből hasznos információkat leszűrni. A budapesti iroda át is vette az elemzést, lefordította, kiszemezgette az általuk legérdekesebbnek tartott információkat, és sajtóközleményben tudatta mindenkivel, hogy lakáspiaci szempontból Budapest az egyik legolcsóbb város, valamint, hogy "Magyarországon hozzávetőleg 7,5 évnyi bruttó átlagbérnek megfelelő összegből juthatunk saját lakáshoz". Az uborkaszezonnak, vagy a hír sokkoló tartalmának köszönhetően a sajtóközlemény úgy berobbant a médiába, hogy még a legnézettebb kereskedelmi csatorna is foglalkozott vele az esti hírműsorában.

De mi ez a 7,5 év? És akkor mit eszünk és iszunk, ha mindent a lakásra költünk? Úgysem marad az emberek zsebében hó végére egy forint sem, miből spórolnának lakásra? Hangoztathatja bárki a felméréssel kapcsolatos észrevételeit.

A témával foglakozó RTL Klub híradójának riportját ide kattintva érhetitek el (a riport 16:20-tól indul)

Mi ez a 7,5 év?

Mindenekelőtt egy fél bekezdésben mindenképp szeretném megvédeni a tanulmányt azokkal szemben, akik esetleg felháborodnának azon, hogy márpedig Magyarországon nemhogy lakást nem lehet venni 7,5 év alatt, de még egy új kanapéra sem gyűlik össze a pénz, mert az embereknek egyetlen árva peták megtakarítása sem marad a hó végén. A tanulmány semmiképpen sem sugallja azt, hogy egy átlag magyar képes lehet lakást vásárolni 7,5 év alatt, mindössze összehasonlításképp hozza fel ezt a módszertani példát arra, hogy más országokhoz képest hogyan arányul egymáshoz a jövedelmünk és a lakások ára (az elemzésben kizárólag az új építésű lakásokat vizsgálták). Az eredményt nevezhetjük megtévesztőnek, öncélúnak, értelmetlennek, de érdemes elgondolkodni azon, hogy bizonyos relációban, vagyis más országok hasonló adatához mérve, mennyire magas, avagy mennyire alacsony Magyarországon ez a mutató. Ebben az értelemben pedig már semmiképpen sem fog megtévesztőnek, ne adj Isten felháborítónak tűnni az eredmény.

A 7,5 év tehát nem azt üzeni nekünk, hogyha nem eszünk és nem iszunk évekig, és nem költünk semmi másra sem, akkor ennyi idő alatt van egy saját lakásunk, hanem azt, hogy a 2,2 éves adattal rendelkező dánokhoz képest nálunk nagyon alacsonyak a keresetek (hiszen a lakásárak nálunk a legalacsonyabbak, így ez nem lehet ok), illetve az oroszokhoz képest, ahol 3-4-szer annyiba kerül egy új lakás négyzetmétere, és 10,1 évnyi bruttó kereset szükséges egy átlagos lakás megvásárlásához, nálunk mennyivel jobb a helyzet.

Biztosan 7,5 év ez a szám itthon?

A KSH legfrissebb adatai (2013. július) szerint a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 227 800 forint volt. Lehet vele vitatkozni, lehet célozgatni szürke és fekete bevételekre, de ennél pontosabb hivatalos adat nem áll rendelkezésre a bérből élők keresetéről. Vagyis, ha kicsit kerekítünk, akkor havonta 228 ezer forintos havi jövedelmmel számolhatunk.

A KSH-t hívjuk segítségül az átlagos magyar új lakás árának meghatározására is. Az utolsó, 2012. végi adatok szerint egy új lakás átlag négyzetméterára 345 ezer forint volt Budapesten, és 275 ezer forint volt országosan.

A számolgatást egy 70 négyzetméteres lakással végezzük, mivel a tanácsadó cég is így tett, ahogy az a lenti grafikonról is leolvasható. A diagram azt mutatja, hogy hány évnyi átlagos éves bruttó jövedelemmel tudunk egy 70 négyzetméteres új lakást megvásárolni. A legkevesebbet a dánok, a legtöbbet pedig az oroszok gürcölnek az új lakásért, legalábbis a vizsgált országok közül.

A lenti Deloitte grafikon pedig azt szemlélteti, hogy a vizsgált országokban mennyi az átlagos négyzetméterára az új építésű lakásoknak euróban. Jól látszik, hogy a listán a legolcsóbb Magyarország, a legdrágább pedig Franciaország. A két ország közötti árszintekben mintegy 4-szeres eltérést mértek.

Sorrend (balról-jobbra): Magyarország, Lengyelország, Oroszország, Csehország, Németország, Spanyolország, Dánia, Hollandia, Belgium, Ausztria, Olaszország, Egyesült Királyság, Franciaország.

Megvannak a legfrissebb KSH-s adataink, így néhány gyors matematikai művelet után meg is kapjuk, hogy vajon valóban 7,5 évet kell-e dolgoznia egy átlagos keresetű magyarnak ahhoz, hogy egy átlagos árú 70 nm-es új építésű lakást vásároljon magának.

(Hangsúlyozzuk, hogy ez kizárólag egy viszonyszám, természetesen senki nem gondolja komolyan, hogy nem kell adóznunk a jövedelmünkből, nem eszünk és nem iszunk semmit évekig, és nem költünk semmi másra sem. Egyszerűen az arányok miatt izgalmas vizsgálni a kérdést, persze elsősorban nemzetközi összevetésben.)

+/*#&@+-*-+

Az Otthontérkép eredménye megszületett, és némileg még jobb is a helyzet, a saját számításunk szerint.

Ha nem is 7,5 év jött ki, ahogy a cég elemzésében szerepel, de a mi számításaink szerint is több mint 7, pontosabban 7,035 évnyi jövedelemre van szükségünk az említett 70 nm-es új lakás megvásárlásához Magyarországon. Budapesten ez a szám 8,8 évre ugrana, amennyiben az országos átlagbérekkel számolnánk, de a budapesti fizetések magasabbak, ahogy az árak is, így a fővárosban 7,1 év ez a mutató.
(számítás a lenti táblázatban)

Konklúzió ebből talán csak annyi, hogy több nyugat-európai országhoz képest, ahol szintén megsínylette a válságot az újlakás-piac, és nagyobb áresést kellett regisztrálniuk, az átlagbérek továbbra is sokszorosára rúgnak a hazainak, így a lakásárakban látható különbség a töredéke a bérek közötti eltérésnek. Ám ne higgyük azt egy pillanatig se, hogy ez valami lakásspecifikus dolog, hiszen egy új autó, egy doboz kóla, vagy egy kártyafüggetlen okostelefon is nagyságrendileg ugyanannyiba kerül itthon, mint nyugaton (néha még drágább is nálunk), ám a jövedelmek közötti különbségek itt sem tűnnek el. Vagyis kijelenthető, hogy nyugaton olcsóbb az élet, sajnos ma még ez van, és a közeljövőben ebben olyan nagy fordulat nem várható.

Nem újdonság ez

Az FHB és az Otthontérkép már korábban is készített egy összehasonlítást azzal kapcsolatban, hogy a folyamatosan csökkenő hazai lakásárak hogyan viszonyulnak a keresetekhez. Ebből egyértelműen látszik, hogy a válság hatására, a havi jövedelmünkhöz viszonyítva, egyre kevesebbet kell dolgoznunk egy négyzetméternyi lakás megvásárlásáért.

Korábbi bejegyzésünkben, amit ide kattintva olvashatsz, részletesebben is foglakoztunk ezzel a témával.