Sokak számára új otthonuk kiválasztásánál az egyik legfontosabb szempont (persze a méret és az ár mellett) a környék és a környezet. Ifjú családok ezrei keresnek a belvárosnál egészségesebbnek tartott környéket a leendő, vagy már meglévő csemetéik felneveléséhez, és költöznek külső kerületekbe, vagy az agglomerációba. Azoknak állítottuk össze a legzöldebb budapesti városrészek listáját, akiknek nagyon is fontos, hogy mennyire zöld, azaz mennyire egészséges környezetben töltenek hosszú éveket az életükből. 

Persze az, hogy egy terület statisztikailag kimondottan zöldnek számít, illetve az, hogy egy városrész kifejezetten a legegészségesebb környékek egyike, nem mindig fedik egymást, de jó eséllyel létezik egy nagyobb közös halmazuk. A listánkhoz, vagyis a legzöldebb városrészek megtalálásához, az Otthontérkép "Zöld közterek" térképszelvényünket vettük alapul.

A "Zöld közterek" és az összes többi, az Otthontérképen található térképszelvény forrását, magyarázatát IDE KATTINTVA találjátok.

A térképen megtalálható mintegy 214 budapesti városrész közül 7 darab olyan található, melyek nagyobb része felkerülhetett volna akár a top10-be is, ám ezek nem lakott területekként vannak számon tartva, így a költözni vágyó lakásvásárlók szempontjából irreleváns, hogy mennyire zöld például Farkasrét, a Margitsziget, az Infopark, az Óbudaisziget, vagy éppen Csepel Szigetcsúcs városrészek. A választott környékünk szempontjából azonban egyáltalán nem érdektelen, hogy a szomszédos területeken éppen milyen típusú természeti környezet található, hiszen szabad emberekként nem vagyunk a közvetlen környezetünk foglyai, így bármikor átsétálhatunk a szomszédos zöldbe. 

Zöld kerületek 

Ha meglepő, ha nem, a legzöldebb kerületek listáját a XII. kerület, vagyis Hegyvidék vezeti, mintegy 48,7%-os aránnyal, így nyugodtan nevezhető ez a kerület Budapest zöld szívének. A dobogón másodikként a II. kerület végzett 40,9%-kal, a harmadik pedig, talán sokak meglepetésére, az inkább a korábbi ipari szerepéről és gyárairól ismert Kőbánya lett, vagyis a X. kerület, mintegy 20,8%-os aránnyal. A sort újabb két budai kerület folytatja, a III. és az I. kerületek. A hat darab budai kerületet a 23-as lista első 8 helyének valamelyikén találhatjuk meg, melyek közé csak a már említett Kőbánya és Józsefváros tudott beférkőzni.

A listán feltüntettük a kerületek (elmúlt 10 éves, NAV-os adatok alapján számított) átlagos négyzetméterárait is, így vizsgálva azt, hogy vajon van-e érdemi összefüggés az egyes kerületek zöldterületének nagysága, illetve az árak között. Hosszas vizsgálódás után a megoldás az, hogy bár jól kivehetően az általában drágább budai kerületek uralják a zöld összehasonlítás listáját, egyes olcsóbb pesti kerületek kiemelkedően jól, még mások kimondottan gyengén teljesítettek az árazásukhoz képest. Közelebb járhatunk az igazsághoz, ha Pestet és Budát külön vizsgáljuk. Budán ugyanis látszik némi összefüggés a drágább kerületek és a zöldterületek aránya között (minél drágább, annál több a zöld), némi eltéréssel, ám a magas beépítettségű, alacsony zöldterülettel rendelkező pesti kerületek árban jellemzően magasabb szintet mutatnak a zöldebb, ám de olcsóbb (négyzetméterárban) kerületekkel. 

Ennek persze több jól látható oka is van, többek között az, hogy a belvárosban, a zölddel szemben, a könnyebben elérhető infrastruktúráért és szolgáltatásokért fizetünk magasabb árat, valamint, hogy a külső kerületek többségében inkább nagyobb alapterületű családi házak, illetve alacsonyabb árkategóriába tartozó panellakások a jellemzőek a belvárosban megtalálható lakásokkal szemben, amiknek méretüknél és sok esetben presztízsüknél fogva, a fajlagos áruk jellemzően alacsonyabb a kisebb társasházi lakásokhoz viszonyítva. 


"Zoomoljunk" bele Budapestbe - A legzöldebb városrészek 

A kerületek listája ugyan sokatmondó, a közvetlen lakókörnyezetünk, avagy leendő lakókörnyezetünk adatai, képességei még izgalmasabbak lehetnek számunkra. Jó példa erre akár a legzöldebbnek tartott XII. kerület is, ahol ugyan a Krisztinaváros városrészhez tartozik az igen nagy zöldterületnek számító Városmajor (amit nemsokára fel is újíthatnak, bővebben itt), annak, aki a Déli pályaudvar szomszédságába, közvetlen az Alkotás útra költözik, ez valójában vajmi keveset ér. De akadna több ezzel ellentétes példa is a városban, hiszen a térképen ábrázolt számok (ahogy az a módszertani leírásban is olvasható) nem tükrözik a környék beépítettségének szintjét, így akad több olyan budai és pesti városrész egyaránt, ahol a hivatalos statisztika szerint 0% a zöld közterek aránya, ám ezzel szemben jóval zöldebbek (kertek, udvarok zöld sávok), mint az 5-6%-os arányokat produkáló egyes belvárosi városrészek.

Saját jelenlegi lakókörnyezeted, avagy költözésed tárgyának zöldterületi statisztikáját megvizsgálhatod az Otthontérkép.hu ide vonatkozó térképszelvényén. Ide kattintva. 

A ranglistánkat közel 100%-kal, pontosabban 99,8%-kal az egyik legdrágábbnak kikiáltott városrész, a XI. kerületi Kamaraerdő vezet. A sorban két hegyvidéki városrész, Jánoshegy és az a Budakeszierdő következik, aminek meglepően rossz a statisztikája az elmúlt 10 év átlagos értékesítési árainak tekintetében. Majd a dobogóról lemaradva II. kerületi és X. kerületi versenyzők váltogatják egymást. A sort az óbudai Hármashatárhegy, és a Tabán Újbudához tartozó része, majd újabb 4 darab II. kerületi városrész folytatja. A toplistán azonban helyet követelt még magának két XVIII. kerületi terület is Bélatelep és Halmierdő.

Az árak és a zöldterületi adatok összefüggésével kapcsolatban továbbra sem tudunk egyértelmű megállapításokat leszűrni, de mivel a budai oldal városrészei vannak túlsúlyban a toplistán, ezért jellemzően az árak is többnyire a budapesti átlag négyzetméterárak felett alakulnak a legzöldebb városrészek összevetésében. 


Szennyezettség vs. zöldterület 

Egy korábbi, a főváros szennyezettségét vizsgáló térkép segítségével azonban az is jól kimutatható, hogy bár a zöldterület aránya fontos iránymutatás az egészségesebb lakókörnyezet után vágyakozók számára, a szennyezettség mértéke alapvetően a belvárostól, illetve a forgalmasabb főutaktól való távolságtól, valamint a tengerszint feletti magasságtól függ elsősorban.

Budapest levegője még mindig erősen szennyezett, noha az ipari termelés erősen csökken. A járműközlekedés viszont növekszik. Gáznemű szennyező anyagokat juttat a levegőbe, korommal lepi be az épületek falát. Jól látható ez a különböző időben felújított házak színén is. Forrás: mozaweb.hu

Mindenestre az egyértelműen kiolvasható az adatokból, hogy Budán a magasabb árfekvésért cserébe valóban kaphatunk némi extra zöld környezetet, amit azonban nem csak a közparkoknak és temetőknek köszönhetünk, hanem az alacsony beépítettségnek és a védett ősfás környezetnek. Pesten pedig nem meglepő módon inkább a külső kerületek rendelkeznek nagyobb arányban zöld közterekkel, míg Józsefváros és Kőbánya a pesti oldalon tapasztalt átlagos értékekkel szemben is kiugróan magas zöld arányokkal büszkélkedhetnek, ami azonban a lakások árában nem igazán tükröződik.